A történelminek is mondott keresztyén egyházak között az evangélikus viszonylag kicsi, hiszen a világon jelenleg kb 75 millióan vannak. Ebből 36 millió Európában, több mint 20 millió Afrikában, 9 millió Ázsiában, 7 millió Észak-Amerikában, 1 millió Dél-Amerikában él. A 2010-es népszámláláskor Magyarországon kereken 300 ezren vallották magukat evangélikusnak. A 36 milliós európai evangélikusság 90%-a a négy skandináv államban és Németországban él. Amikor a keresztyén egyházak vezetési válságáról írok, akkor ezt elsősorban a skandináv államokra és Németországra értem.
Svédországgal kezdem, mert a nemzethalálhoz is ők vannak a legközelebb Európában, és az evangélikus egyház vezetési válsága is itt a legnyilvánvalóbb. Stockholm evangélikus püspöke, a leszbikusságát nyíltan vállaló Eva Brunne 2019 tavaszán a Sveriges Radio adásában azt mondta, hogy őt taszítják a jobboldali keresztyének, és ő maga sokkal több közös értéket vél felfedezni a muszlimokkal. Most szó szerint idézem a stockholmi evangélikusok vezetőjét: “El kell gondolkoznunk azon, hogy milyen emberek vagyunk, és milyen emberekkel élünk együtt. Tény, hogy az értékeink közösek. Bár nem ugyanazt a nyelvet beszéljük, nem ugyanúgy imádkozunk Istenhez, és még csak nem is ugyanúgy nézünk ki, de ugyanazokat az értékeket képviseljük…..Azt mondom, gyakran úgy érzem, hogy sokkal több közös értékünk van a muszlimokkal, azokkal legalábbis, akikkel én találkoztam, mint a jobboldali keresztyénekkel.”
A püspök a rádióadásban azt is kiemelte, hogy a keresztyének között is vannak szélsőségesek. Erre példaként a keresztes hadjáratokat emelte ki, azt bizonyítva ezzel, hogy fogalma sincs a keresztes hadjáratok indítékairól és céljairól. Mint az már korábban is írtam, ezek a hadjáratok honvédő háborúk voltak, melyek során a keresztyén seregek az iszlám által meghódított keresztyén területeket kívánták visszafoglalni. Most ismét szószerinti idézet a püspök rádióinterjújából: “Sokat hallunk a terrorizmusról és azt gondoljuk, hogy a muszlimok követnek el ilyesmit, ami részben igaz, de el kell mondani, hogy ez a muszlim közösség egy nagyon apró kisebbségére jellemző.” Ez a mondata még akár igaz is lehet, de ha az 1800 milliónyi muszlimból az “apró kisebbség” mondjuk 5%, az 90 millió szélsőséges muszlim, tehát jut belőlük mindenhova.
A nyíltan leszbikus püspök korábban többször is mondott döbbenetet kiváltó dolgokat. Ő volt például az, aki a svéd templomokban el akart különíteni helységeket a muszlimoknak, hogy imádkozhassanak. De ő tartotta fontosnak azt is, hogy a svéd templomokból eltünjenek ma keresztyén szimbólumok. Véleményét akkor azzal próbálta védeni, hogy a repülőtereken és a korházakban is vannak közös imára használható helységek.
Eva Brunne nem az egyetlen tagja, vezetője a svéd evangélikus egyháznak, aki így nyilvánul meg. 2018-ban például Vaxjö városában lobbizott a helyi önkormányzat azért, hogy a helyi média sugározza a muszlim imára hívást. Ekkor a területileg illetékes evangélikus püspök, Fredrik Modens, is erősen támogatta ezt az ötletet, mondván: “Én üdvözlöm a felvetést és nagyon várom, hogy a városban egyszerre halljam a harangokat és az imára hívást.” Ilyen kezekben vannak, ilyen főpásztorok gondozzák a svéd evangélikusok nagy nyáját.
A Svéd Evangélikus Egyház válságának egyik jele az is, hogy vezetése megszavazta és 2017-ben be is vezette, hogy tilos legyen a “han” férfinemű személyes névmás használata Istenre, és a kirekesztőnek tartott ragokat még a Miatyánkból is száműzték. Az intézkedés kommentálásakor azt mondták, hogy ezzel az egyházuk végre befogadó egyház lett. Nem csoda, hogy Svédország – mint már említettem – a nemzethalálhoz közeli állapotban van.
A Híd nevű evangélikus missziói magazin 2019 nyarán írt arról, hogy a Norvég Evangélikus Egyház vezetése úgy döntött, hogy az egyház kezelésében működtetett, bevándoroltatottakat befogadó épületek falairól a kereszteket el kell távolítani, mert a keresztek látványa a muszlimok érzékenységét sérti. Érthetetlen és elfogadhatatlan, a Biblia tanításával ellentétes – ugyanakkor sajnos nem példa nélküli – a Norvég Evangélikus Egyház vezetésének döntése.
A német protestánsok vezetője, Heinrich Betford-Strohm, 2016 májusában azt sürgette, hogy az iszlám vallás oktatását is be kellene vezetni a közoktatásban. Mégpedig azért, hogy elkerülhető legyen az iszlám fundamentalizmus kísértése. Mert, ha a muszlim diákok “elemző, kritikai” hozzáállással közelítik meg saját vallási hagyományaikat, akkor majd nem lesznek fundamentalisták – mondta. A német protestánsok vezetője nemcsak naivságát, hanem tudatlanságát is bizonyította ezzel a kijelentésével, hiszen az iszlám vallást és a Könyvet, a Koránt, elemezni, pláne kritizálni tilos, ez súlyosan – akár halállal is – büntetendő cselekmény.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung 2019 szeptemberében nagy riportban számolt be arról, hogy Hamburg Horn nevű városrészében egy evangélikus templomot mecsetté alakítottak át. A FAZ, mint sikertörténetről számolt be az esetről. A riportot készítő újságíró arra is kíváncsi volt, hogy az evangélikus templom volt lelkipásztora miként éli meg a történteket. No, és itt jön a döbbenet. A lelkész, Wolfgang Weissbach, örül annak, hogy “A muszlimok megmentették a templom épületét és az továbbra is az imádság háza marad.” Nincs félreértés, nincs félrefordítás. Az evangélikus lelkész örül annak, hogy a templomából mecset lett, pedig ezzel a gyülekezetét számolták fel. Ez is bizonyítja azt, hogy az európai keresztyénség válsága nagyon mély, egyházi körökben is nagyon sok az agymosott ember.A FAZ a történetet úgy foglalja össze, hogy az evangélikus templom mecsetté történő átalakítása szép példája a keresztyén-muszlim közeledésnek. A cikk azt is hangsúlyozta, hogy az átalakítással kapcsolatban semmi tiltakozás nem volt a városban és ez a siker egy embernek, a gyülekezet lelkészének volt köszönhető.
A most nem említett Finnországban és Dániában is vannak hasonló vezetési válságjelenségek. Most még csak azt említem , hogy az egyházi vezetés mindegyik skandináv országban a lelkészek számára kötelezővé tette az egynemű párok templomi megáldását, ha azok kérik. Az itt leírtakhoz egyébként a Lutheránus Világszövetség csendben asszisztál.