
A REform keresztény/keresztyén blog indításakor indokolt elgondolkodnunk azon, hogy milyen helyzetben van ma, 2021-ben, a világ kereszténysége? (Mostantól az egyszerűség kedvéért a keresztyén kifejezést nem használom, bár keresztények alatt csak a katolikusokat – kereszt követők – értjük. A protestánsokat pedig keresztyénnek – Krisztus követőknek – nevezzük).
Azért fontos az előbbi kérdés feltevése, mert az egész világ sorsának jövőbeni alakulását meghatározza az, hogy az Isten-hívők közössége hol, mennyiben tud fennmaradni, megerősödni? Milyen mértékben képes a környezetében zajló folyamatokat befolyásolni, jó esetben irányítani?
A VILÁG KERESZTÉNYSÉGÉNEK JELENLEGI HELYZETÉT BEFOLYÁSOLÓ FŐ TÉNYEZŐK:
Ezeket a kérdéseket kétféle irányból is megközelíthetjük:
A kereszténység felől történő megközelítés
Milyen állapotban van ma a világ kereszténysége? A kép eléggé vegyes. A világ egyes részein (Afrika, Dél Amerika, Délkelet Ázsia, Kína) a kereszténység számszerűen és hitben is gyarapszik, komoly ébredési folyamatoknak vagyunk tanúi. A világ más részein (Nyugat Európa, USA elsősorban) a kereszténység gyengül, egyre inkább a perifériára szorul. Vannak olyan földrajzi térségek (például Kelet Közép Európa, Oroszország, Közép Amerika), ahol a kereszténység még őrzi bástyáit, tömegbefolyása még jelentős.
A világ kereszténysége, sajnos, messzemenően megosztott, pedig az egy igaz Istenbe vetett hitnek, a közös Alaptörvénynek, a Bibliának, ezt a közösséget egységbe kellene forrasztania. Ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk meg. Talán sokan nem tudják, hogy manapság a világon 38 ezer(!!!), magukat kereszténynek valló közösséget vettek nyilvántartásba, csak az Egyesült Államokban háromszázat.
Amikor a keresztények helyzetét a világ egyes részein vizsgáljuk, akkor alapvetően azt kutatjuk, hogy az adott térségben, országban mennyiben és hogyan érvényesül a keresztény értékrend három fő pillére: Isten, haza (nemzet), család. Ezen alapértékek képviseletének minősége meghatározó az adott társadalmak jövője szempontjából.
Végül, de nem utolsó sorban, meg kell említenünk azt is, hogy a keresztény egyházak jelenleg vezetési válságban vannak. A nagy történelmi egyházakról vannak nagyon is kézzel fogható ismereteim. Ezek röviden így foglalhatók össze: Egyes egyházi vezetők tevékenységében az evangelizáció, az örömüzenetek hirdetése, a hívők pásztorolása háttérbe szorul a világi kérdésekkel (klímaváltozás, migráció stb.) való foglalkozás mögött. Ezek az egyházi vezetők sokszor úgy viselkednek, mintha államfők, miniszterelnökök, miniszterek lennének.
A kereszténységet körülvevő világ felőli megközelítés
Az »új világrend« létrehozását célzó törekvések egyik – ha nem a legfőbb – csapásiránya a kereszténység háttérbe szorítása, végső soron a felszámolása. Ennek a törekvésnek a szörnyű megnyilvánulása a keresztényüldözés, keresztényellenesség. Azt sokan tudják, hogy a világon a kereszténység a legüldözöttebb vallás. A 2,3 milliárdnyi kereszténységből legalább 400 millió az üldözött, tehát olyan keresztény, aki a hite vállalásáért az életét kockáztatja. Ennek a számnak legalább a kétszeresét teszik ki azok a keresztények, akik keresztényellenes közegben, társadalomban élnek.
Az »új világrend« tervezői a keresztén értékrend alapelemeit folyamatosan, módszeresen támadják. Az Isten-hiten kívül a nemzetet, a családot is. A nemzeteket felesleges rossznak, minden baj forrásának tekintik és a nemzetköziséget (internacionalizmust, ismerős?) hirdetik. Világkormányban gondolkodnak. A hagyományos – férfi-nő kapcsolaton alapuló – család is támadásaiknak fő célpontja. A családellenességben sok eszközt bevetnek, legismertebbek a gender elméletek és az LMBTQI (stb.) mozgalmak, propaganda.
A keresztény kultúra, civilizáció felszámolására irányuló támadás. Ez is a végső megoldás, a hagyományos társadalmi berendezkedés felszámolására irányuló törekvés fő eleme. A kultúra, civilizáció fogalomköre ugyanis nemcsak a keresztényekre, hanem a nem Isten hívőkre, a közömbösekre és az ateistákra is vonatkozik. Ezek az embertömegek eddig – még ha akaratlanul is – ebben a kultúrában, civilizációban élték mindennapi életüket.
Kedves Olvasó!
Most egy hosszabb, többrészes sorozat indító írását olvashatta. A szerző a következőkben az itt megjelölt témákról – melyekben több könyve is megjelent – adja közre ismereteit, fejti ki véleményét. Érdeklődését hálásan köszönöm!
Győrfi Károly