
“Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.” (1Móz 1,27)
Ismét előkerült a “család az család” kérdés és a gender ideológia, a szivárványvallás ügye – most éppen Gundel Takács Gábor cikke, illetve a Telexen elindult új “ismeretterjesztő” sorozat kapcsán. Erre válaszolt Ifj. Prózsa István egy részletes és kiváló cikkben. A nagy kérdés az volt, hogy valóban olyan bizonytalan kérdés-e mindez a Bibliában, amint Gundel Takács Gábor érzékeli.
Szerény meglátásom szerint ez a keresztyén egyházak tagjait hivatott felpuhítani egy második fázishoz, ami már az érzékenyítés, mely megágyaz a harmadik fázisnak: a hivatalos elfogadásnak. “Korszerű” trend megkérdőjelezni azt, ami eleddig teljesen biztos volt és biztos volta pedig evidencia. Mindez egy a nyugati társadalmakban, sőt, az egész nyugati civilizáció teljes területén zajló “misszió” érdekében, ami a Biblia szempontjából erkölcstelennek minősíthető jelenséghalmazt akar egy szintre hozni az erkölcsössel, mi több: egyenjogúvá tenni törvényi dimenzióban.
Ezt a kérdést tisztázza Ifj. Prózsa István a cikkében, miszerint aki élete alapjának tekinti a Szentírást az nem teheti meg, hogy azzal szemben álló erkölcsiségre igent mond, kimutatva azt, hogy a Biblia ha tetszik, ha nem ebben a kérdésben határozott hangon szólal meg. Aki pedig ezt a kérdést másképp akarja értelmezni az csak annak árán teheti meg, ha negligálja az isteni kijelentés valós üzeneteit.
IGAZSÁG-VITA
Mindazonáltal ez egy vita. Vita az igazságról, vita arról, hogy mi az igaz azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy beszél-e a Biblia erről és mi az amit beszél. Fontos kérdés! Fontos azoknak, akik számára a Biblia az életük zsinórmértéke, akik nem poros-dohos könyvnek tartják, hanem a létező Isten komoly és valós kijelentésének.
Kérdés persze, hogy mi van azokkal, akik nem így viszonyulnak a Bibliához? Őrájuk mindez nem vonatozik? A humanista, antropocentrikus szemléletmód szerint: nem, őrájuk ez nem vonatkozik, mert ők nem hisznek a Biblia Istenében, ergo, rájuk ez nem lehet kötelező érvényű.
Azért én némileg vitatkoznék ezzel a “megengedő állásponttal”. Persze, ha az univerzum antropocentrikus lenne ez akár igaz is lehetne, csakhogy nem az! Kopernikusz épp azt bizonyítja, hogy nem a Föld a középpont. A humanizmus ebből a perspektívából nézve egy anti-kopernikuszi fordulat, mert azt mondja: az ember a középpont! Kár, hogy a humanisták erről a világegyetemet nem tájékoztatták…
Persze mondanom sem kell, hogy amennyiben van Isten úgy hatóköre nem attól lesz az univerzum és a benne élő lények felett, hogy Őt hiszik, vagy netán megválasztják Istenüknek. Érdekes, hogy Jákób az elején ilyen antropocentrikusan gondolkodik, valahogy így, hogy “ha Isten megáld engem, akkor Ő lesz az én Istenem”. A Jelenésekben mást olvasunk: “Aki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem.” (Jel 21,7). Azaz: ha győzünk, akkor Isten mondja: fiam leszel és én a te Istened – nagy különbség!
Ha Isten van, akkor Ő Úr, akinek hatóköre kiterjed mindenre, mindenkire és minden időben. Ma oly kort élünk, melyben megengedett megkérdőjelezni Őt, ám ez a mai korra igaz, melynek vége lesz. Számunkra legkésőbb akkor, mikor földi pályafutásunk befejeződik. Míg itt vagyunk addig lehet felelni Isten szeretetére is, például… (megsúgva a helyes választ: igennel)
És ezen ponton lép túl az ügy egy behatárolt igazság-vitán, miszerint tekinthető-e egyenjogúnak és egyaránt erkölcsösnek egy heteroszexuális kapcsolat és életközösség, család egy homoszexuálissal? És hogy erről mit mond a Biblia egészen pontosan?
ÁM A VALÓSÁGRÓL KEVÉS SZÓ ESIK…
Pedig ez azért nagyon fontos, mert a Biblia a valóságról beszél! Két tényező, mely ugyanarról beszél: az isteni kijelentés és az, ami van. Mi igaz- mi nem az – habár fontos kérdések, sokat vitatkozunk is róla, ám a valóság nehezebben vitatható. Viszont kényszerítő erejű…
Merthogy mi is a valóság? Az, ami VAN! A fák, a tenger, az univerzum, az emberek, a növények, a Föld és még sok minden. Például az arany is, meg az ólom. Hosszas kísérletek zajlottak annak érdekében, hogy az ólmot, mint értéktelen és gyakran előforduló anyagot átalakítsák arannyá, bizonyos elvárható haszon érdekében – mindez idáig tudtommal: sikertelenül. Miért?
Hát azért, mert az arany az arany, az ólom az meg ólom és habár a mai tudomány által már pontosan tudjuk, hogy mi a kevés különbség köztük, ám ez a kevés történetesen mégis megakadályozza a kettő közt az átmenetet oda, s vissza. A strukturális viszonyok sajnálatosan nem engedik meg a vágyott átalakulást! A szénből sok minden lesz a természetben, pl. gyémánt, vagy a laboratóriumban pl. grafén, de hidrogén nem igen. Miért? Azért, mert a VAN nem engedi, ahogyan a dolgok vannak, azaz maga a puszta létezésük.
A természetben létező lények nemekre vannak osztva: hímnem, nőnem. Az állatok világában is és a növények világában is és nem utolsó sorban az ember világában is. Elszórt példa van csak az állatvilágban a nemváltásra. Hogy miért van ez így? A Biblia válasza erre, hogy azért, mert Isten így teremtette meg a létezőket és nem másként. Van “biodiverzitás”, de nem a nemek területén. ÉS ez a VALÓSÁG és aki mást mond tagadja a valóságot! Ezt ma meg lehet tenni. Ám ettől még nem lesz valóságossá.
A növények nemek útján szaporodnak, miként az állatok is és az ember is. Ami igaz az igaz, van az élőlényeknek egy tekintélyes csoportja, mely képes önmagában is szaporodásra és ezek a gombák. De az ember nem ilyen. Ezért minden nem férfi-nő kapcsolat terméketlen, meddő. Képtelen az életet továbbadni. Az élet tovább adása azonban nem kedvtelés kérdése (sokkal inkább a gyerek nélküli önző életmód), hanem az élet alapvető természete, lényege. A GOMBA-lét nekünk nem fog menni, mert nem így teremtettek meg minket és nem is mondanám jó célnak! Alkímiát lehet alkalmazni – és ezt teszi most az ember – ám, ebben se sikeres, mint régente az ólom-arany esetében.
Közismert tény ugyan, hogy az ember odáig jutott hogy orvostechnológiai szempontból képes átalakítani az embert más neművé, de ez semmi más, mint egy félresikerült alkímia. Miért? Azért, mert habár külsőleg ez lehet sikeres (bár elnézvén az eredményeket erről azért megoszlanak a vélemények), ám genetikailag ez a változás/változtatás nem történt meg, márpedig ez nem tartozik az “elhanyagolható tényező” kategóriájába.
A VALÓSÁG VITATHATATLAN!
A fizikai, a genetikai valóság és az élet természetéhez hozzá tartozó szaporodás valósága letagadhatatlanul csak azon keretek között megy végbe, amiket Isten hozott létre a teremtéskor. Az, hogy az Európai Unió odáig jut, hogy a férfiak s szülhetnek mindennek a legalja szellemileg is, államilag is. Ma a nagy alkímia korát éljük, mikor nem ólomól lesz arany, hanem valami mással kísérletezik az ember.
A sikertelenség borítékolható, és egy meddő civilizáció halálra van ítélve, mégpedig kétséget kizáróan. Vajon miért is csinálják ezt, merthogy azt nem feltételezem, hogy ennyire ostobák lennének. Manapság a fejek és erkölcsök alkímiája viszont sajnos sikeres egyre tömegesebb szinten.
Talán érdemes lenne visszatérni a valósághoz, mint alaphoz: