“A modern kor egyetlen uralkodója sem tudta olyan méltósággal hordani a koronát, mint II. Erzsébet, a történelem második leghosszabb ideig hatalmon lévő koronás fője. Halála Nagy-Britanniában a második Erzsébet-kor végét jelenti, és a szigetország nemcsak a brit nemzet folytonosságát, egységét jelképező példakép elvesztését gyászolja, hanem mindazon értékek, elvek eltűnését is, amelyeknek hosszú életét és történelmi jelentőségű uralkodását szentelte. Különleges szerepe nem az önmegvalósításról, hanem sokkal inkább nemzete szolgálatáról szólt. Biztos pont volt az örökké változó világban.
(…)
I. Erzsébet az elmúlt évszázad legfegyelmezettebb közéleti személyisége volt, uralkodása alatt nagyon ritkán nyilvánított véleményt a világ politikai és közéleti eseményeiről. 15 brit miniszterelnököt nevezett ki: az első Winston Churchill volt, az utolsó Liz Truss. Lyndon B. Johnson kivételével összesen 13 amerikai elnökkel találkozott. 117 országba látogatott el, köztük a nemzetközösség majdnem mind az 56 államába. 2019-ig 112 külföldi államfőt fogadott, többek között Hailé Szelasszié etióp császárt (1954), Hirohito japán császárt (1971), Lech Walesa lengyel elnököt (1991) és Barack Obama amerikai elnököt (2011).
A Buckingham-palota számos más magas szintű diplomáciai fogadásnak adott otthont, de II. Erzsébet soha nem utalt arra, miként vélekedik a csillogó közéleti személyiségek bármelyikéről, akivel találkozott. Nem tudjuk, mit gondolt Donald Trumpról, Barack Obamáról vagy éppen Margaret Thatcherről, és ezt soha nem is fogjuk megtudni. De rendkívül világosan fogalmazott személyes keresztyén meggyőződéséről, és különösen karácsonyi beszédeiben megnyerően közvetítette saját, Krisztusba vetett hitének valóságát, valamint a változást, amelyet Jézus hozott az életébe. Jézus követését alattvalóinak is gyakran ajánlotta.
(…)
Az 1952-ben elmondott karácsonyi beszédében, amelynek hagyományát nagyapja, V. György király teremtette meg, a királynő imát kért közelgő koronázásáért: „Szeretnék megkérni mindenkit, bármilyen vallású is legyen, hogy imádkozzon értem ezen a napon. Imádkozzanak azért, hogy Isten adjon nekem bölcsességet, erőt ünnepélyes ígéreteim teljesítéséhez, hogy életem minden napján hűségesen szolgáljam Őt és önöket!” Miközben a világpolitika színpadán a figyelem középpontjában állt, életével mutatta meg, hogyan lehet nyilvánosan megélni és megőrizni a keresztyén hit befogadó és együttérző oldalát. A bibliai tanítványság közéletben betöltött szerepének a megtestesítőjévé vált.
Szinte minden alkalommal, amikor hitéről beszélt, azt közvetlenül Jézushoz kapcsolta: „meggyőző példa” (1978), „hitem alapköve” (2014), „inspiráció és horgony az életemben” (2014).
Őfelsége 2016-os beszédében kifejtette: „Ma már emberek milliárdjai követik Krisztus tanítását, és benne találják meg életük vezérfonalát. Magam is közéjük tartozom, mert Krisztus példája segít meglátnom, mekkora értéket képvisel, ha a kis dolgokat nagy szeretettel végezzük el, bárki is tegye azt.”
