Nem lehet véleményem – mert nincs méhem – de az EU szerint szülhetek.
Nahát! A tegnapi abortusztörvény-módosítás kapcsán hazánkban is újra előkerült ez a jelszó, s nők, férfiak vegyesen nyilatkozgatnak mindenféle fórumon arról, hogy az abortusz kapcsán a férfiaknak nem osztottak lapot, az abortuszkérdés a nők magánügye, amiben egyedül az ő véleményük számít, s a másik nem pedig maradjon csendben és vegye azt tudomásul.
Csakhogy, ez egy hazug narratíva (pestiesen: süket duma). S hogy mennyire hazug, azt több dolog is megmutatja.
Egyrészt, a “nincs méhed, ne legyen véleményed” csak akkor került elő, ha egy férfi életpárti nyilatkozatot tesz. Amikor viszont az abortusz mellett áll ki, akkor nincsen a kiállásával semmilyen probléma (közben lett méhe?). Mikor az amerikai Legfelsőbb Bíróság eltörölte a Roe v. Wade rendelkezést, ezzel kimondva, hogy az abortusz nem alkotmányos jog az Egyesült Államokban, akkor rengeteg híres férfi nyilatkozott az ügyben – abortuszpárti oldalon.
Joe Biden, Harry herceg, Chris Evans, Mark Ruffalo és egy csomó egyéb nagynevű sztár és progresszív férfipolitikus tiltakozott a döntés ellen és követelte a legális, alkotmányosan biztosított abortuszt, nem egy közülük egészen a születés pillanatáig.
Érdekes, de akkor mélyen hallgatott a “no uterus no opinion” kórus.
S nagyon szépen kiviláglott, hogy az abortuszpártiaknak nem az a problémájuk, ha egy férfi nyilatkozik ebben a kérdésben, hanem az, ha nem úgy nyilatkozik, ahogy azt ők szeretnék.
S persze, nincs ez máshogy a nőkkel sem, ha életpártiak merészelnek lenni (vannak ilyen hölgyek is, nem is kevesen).
Érdekes pikantériája a hazai eseményeknek, hogy a szívdobbanás-törvény hazai verzióját eredetileg nem férfi dolgozta ki és terjesztette be a Parlament elé. Hanem egy nő. Egy feleség. Egy családanya. Dúró Dóra. S érdekes látni a reakciókat, ha egy abortuszpártival való vita során felmerül ez a tény.
Sokan persze nincsenek is tisztában ezzel, de amikor leesik nekik, hogy a törvénytervezetet asszony készítette, akkor hirtelen előkerül, hogy neki sincsen joga ebben a kérdésben felszólalni. Mondanak ennek alátámasztására ilyen-olyan mondvacsinált indokot persze: de a valós indokuk az az, hogy Dúró Dóra az életpárti oldalon áll, s a meg nem született gyermekekért küzd.
Mert valójában a “nincs méhed, ne legyen véleményed” érvelés mögött ez a hozzáállás rejtőzik.
Nem az a problémájuk, ha egy férfi nyilatkozik az ügyben – hanem az a problémájuk, ha a nyilatkozata nem egyezik az ő narratívájukkal!
S épp ezért, végül annak a férfinak, aki abortuszpárti, adnak lapot: ő felszólalhat. Ha viszont egy nő életpárti, neki nem osztanak lapot: ő hallgasson. Mert nem a méh számít valójában, hanem az ideológiai hovatartozás és a célok elérése, mert egyértelmű, hogy a „választás szabadságán” ez messze túlmutat. Aki az abortuszt élteti, az beszélhet, mindegy, mi a neme, aki pedig szembe megy az abortuszpárti, hazug narratívával, az hallgasson.
S ez a “választáspártinak” hazudott életellenes narratíva valójában egy mélységesen hazug narratíva, mely ráadásul egy hamis dilemmát hirdet – miszerint az abortusz egyetlen alternatívája az illegális abortusz, s a nő számára nincs más lehetőség, mint a magzatgyilkosság. Ők azt akarják, hogy nők tömegei higgyék azt, hogy nincs más választás. Pedig van.
Az ÉLET!
Az élet egyedi, személyes felbecsülhetetlen ajándék! Ha magunkét védjük, nagyra tartjuk, ragaszkodunk hozzá, akkor a védtelen magzatnak is meg kell adnunk ugyanezt a tiszteletet és védelmet. Pár év és neki is lesz öröme, fájdalma, megismételhetetlen története.
A gyermek, aki az anyaméhben fejlődik, egyszeri, megismételhetetlen és értékes ÉLET. Akit megillet a védelem, hiszen ő maga még nem tudja megvédeni önmagát – épp úgy, ahogy a válsághelyzetbe került édesanyát is megilleti az a segítő kéz, melyet kötelességünk nyújtani neki, hogy ne kényszerüljön a gyermeke elvetetésére, hanem megtarthassa és felnevelhesse őt.