“A ligetprojekt részeként idén átadott Magyar Zene Háza tökéletesen megvalósította a tervezői víziókat – hangsúlyozta a japán sztárépítész, Fudzsimoto Szu, aki a világjárvány miatt ma látta először élőben az épületet. Elmondása szerint a Magyar Zene Háza nagyon jól képviseli azt a szemléletet, amely az épített és a természeti környezet közötti határok feloldását célozza. Ez egy olyan projekt, amely megmutathatja az építészet jövőjét is.
Fudzsimoto Szunak a fő célja az volt, hogy természetnek és az építészetnek egyfajta egyvelegét hozza létre.
Mikor az előtető alatt sétáltam, olyan érzésem volt, mintha lebegne, rajta keresztül pedig lenyűgöző aranyfényt kapott a ház. Természetesen az átadás óta sok képet és videót láttam az épületről, de egészen más személyesen megtapasztalni, hogyan olvad bele a ház a természetbe, a park szövetébe
– számolt be élményeiről az épület tervezője.
Fudzsimoto Szu másik fontos célkitűzése az volt, hogy a ház invitáló legyen, látogatásra ösztönözzön, ezért az építész örömmel értesült arról, hogy a január végi megnyitás óta már sok százezren keresték fel a Magyar Zene Házát.
Mint elárulta, a Magyar Zene Háza az első kulturális intézmény, amelyet Japánon kívül tervezett. Elmondása szerint az épület nagyon jól képviseli azt a szemléletet, amely az épített és a természeti környezet közötti határok feloldását célozza. Ez egy olyan projekt, amely megmutathatja az építészet jövőjét is.
Fudzsimoto Szu felhívta a figyelmet a tetőszerkezet alját díszítő, stilizált aranylevelekre, amelyekhez az inspirációt a Zeneakadémia épülete jelentette, annak belső tereiben ugyanis éppen az arany szín dominál. Ráadásul a Magyar Zene Háza körül folyamatosan változik a természet, amelynek színeihez kiválóan illik az arany, még a téli szürkeséget is áttöri.
A japán építész az épületet úgy gondolta ki, hogy az a Városliget folytatása legyen az építészet eszközeivel. Ezért is fontos elem például a tó felőli oldalon létrejött amfiteátrum, amely szabadtéri koncerteknek, rendezvényeknek ad otthont, zöld környezetben.
Miután megtekintette az állandó zenetörténeti kiállítást, a Hangdómot, a könyvtárat, a koncerttermet és a pedagógiai tereket is, Fudzsimoto Szu elégedettségét fejezte ki a házat megtöltő tartalommal, azaz a programkínálattal kapcsolatban is.
Mint elmondta, az épületet úgy tervezte, hogy a koncertek, a kiállítások és a zenepedagógia külön szinteken hasonló hangsúlyt kapjanak, tapasztalatai szerint pedig az épület minden részét folyamatosan kihasználják, még az előteret is folyamatosan megtöltik a látogatók.”
