“Megszületett a bizalom a Bizottság és a magyar kormány között.
Felszállt a fehér füst, megszólalt az Európai Bizottság arról, mi a terve Magyarország uniós pénzeivel. Johannes Hahn költségvetési biztos (aki nem egy pehelysúlyú Sargentini vagy egy Delbos-Corfield, hanem egy igazi brüsszeli politikai mamut, háromszorosan Berlaymont-viselt osztrák néppárti politikus, Von der Leyen előtt Juncker és Barroso bizottságában is ott volt már) mai sajtótájékoztatója után aligha maradhat bárkiben is kétség:
az a terve, hogy odaadja őket, mégpedig az utolsó centig.
Hogy mit mondott a biztos? Röviden csak három dolgot: hogy az augusztus végi levélben Magyarország részéről tett vállalások alkalmasak a Bizottság korrupciós aggályainak eloszlatására, hogy november 19-ig várja azok szíves teljesülését, és hogy nemteljesülésük esetén elbukjuk három nagy operatív program (a környezetvédelmi és energiahatékonysági KEHOP, a közlekedésfejlesztési IKOP és a településfejlesztési TOP) 65 százalékát, 7,5 milliárd eurót.
Tekintve, hogy egyrészt a vállalásokhoz kapcsolódó törvényjavaslatok hétfőn és pénteken már suhannak is át az Országgyűlésen, másrészt a kormány minden egyes olyan tagja, aki ránézett mostanában a magyar költségvetésre, pontosan tudja, hogy az ország működőképessége egy az egyben a korrupcióellenes Integritás Hatóság tiptop működésétől függ, minden kétely nélkül kijelenthetjük:
ez utóbbi az a szankció, ami egészen biztosan nem fog megvalósulni.
A magyar kormány a forint és a költségvetés halálos ítéletét írná alá, ha nem teljesítené pillanatokon belül a benyújtott vállalásait, ilyesmit pedig patrióta, jobboldali kormány korábban sem csinált, és most sem fog csinálni.
De annál, amit Hahn biztos mondott, talán még sokkal fontosabb az, ahogyan mondta. Csibész félmosollyal, a magyar vállalások érdemi és elégséges voltát elismerve, megvalósulásuk iránti optimizmussal és a magyar kormány komoly szándékában megnyugodott bizalommal beszélt. Már magával a javaslattal is odaszúrt egyet az elmúlt két hétben jólértesültségüket fitogtatva folyamatosan szivárogtató brüsszeli és budapesti mocsárlakóknak: nem stimmelt sem az általuk lebegtetett szám (nem 70, hanem 65 százalék a végszükség esetére kilátásba helyezett szankció), sem a potenciális pénzbüntetés általuk delirált általános hatálya (ugyanis nem az összes kohéziós pénzre, hanem három operatív programra lenne érvényes).”
