Magyarországon elterjedt gyakorlat, szinte divat, az egészségügyi ellátást és az oktatást szidni. Most csak az egészségügy helyzetével foglalkozom röviden, mert bár az oktatásban foglalkoztatott pedagógusoknak is jelentős szerepük van a jövő generációinak lelki egészsége alakulása tekintetében, ennek az írásnak most ez nem témája. Mivel nincs egészségügyi iskolai végzettségem, ezért csak hivatalos statisztikai adatokat mutatok be, ezeken keresztül azt, hogy személyi és tárgyi feltételek vonatkozásában a magyar egészségügy a nemzetközi összehasonlításban hol áll? A hivatalos statisztikai adatok összehasonlításához nem kell egészségügyi végzettség.
AZ ORVOSOK SZÁMA
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2018-ban készített statisztikája szerint a tízezer lakosra jutó, orvosként a gyógyításban dolgozó orvosok számának tekintetében Magyarország a 34,08-as értékkel Európa országai között a középmezőnybe, míg a kelet-közép-európai régióban a felső harmadba tartozik.
Megelőzzük többek között Írországot (33,1), Franciaországot (32,1), Belgiumot (30,7), Luxemburgot (30,1), Norvégiát (29,2) és az Egyesült Királyságot is (28,1). Térségünkből Lengyelország ilyen mutatója 23,8. Számomra nagy meglepetés, hogy a világ három legnagyobb gazdasága számai nemcsak a magyarokétól, hanem csaknem az összes európai országétól elmaradnak: Egyesült Államok 26,12, Japán 24,12, Kína 19,8.
Európában elsősorban háziorvosokból van kevés. Például Franciaországban 2012 és 2021 között 5,6%-al csökkent a háziorvosok száma. Egy másik adat szerint Franciaországban 1972 és 1993 között 8600-ról 3500-ra csökkent a háziorvosok száma. A másik probléma, hogy elöregszik az orvosi kar. Franciaországban az orvosok 44%-a 55 éven felüli. Jelenleg a nyugdíjas orvosok 10%-a még aktív.
Európában jelenleg 2 millió ember hiányzik az egészségügyből. Az Egyesült Királyságban több tízezer ápoló hiányzik, de például Finnországban is nagy az ápolóhiány. Portugáliában bezárnak szülőotthonokat szakápoló hiány miatt. Az európai orvosok szervezetének (CPME) főtitkára szerint „az orvosok jelentős része már nem akarja egész életét ezen a pályán tölteni. Sokan kiégnek, mert rajtuk csapódik le az egészségügyi rendszer nem hatékony működése.” A London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora szerint Európa gazdagabb fele évtizedeken át importált orvosokkal akarta az orvoshiányt felszámolni ahelyett, hogy az orvosképzésre koncentrált volna. Nem folytatom. Mérhetetlenül bő irodalma van a nyugat-európai orvos és ápoló hiánynak.
Térjünk vissza Magyarországra! A KSH STADAT 60 évre visszatekintő adatsorai szerint az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt a magyar egészségügyben dolgozó orvosok száma. Ezen adatbázis szerint 2010-ben 33943 orvos dolgozott kis hazánkban, 2017-ben pedig 39132. Ez a szám a növekedéssel együtt ígéretes, de nem teljesen igaz. Az egészségügyben működő, a gyógyításban dolgozó orvosok száma ugyanis 2010-ben 28843, 2017-ben pedig 33078 volt. Ebben a fogorvosok is benne voltak. A KSH adatokhoz mért különbséget a pályaelhagyó orvosok jelentik, azok, akik orvosként végeztek ugyan, de nem a közvetlen gyógyításban dolgoznak.
Az OECD által közzétett statisztika széles áttekintést ad arról, hogy az egyes országokban milyenek az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételei. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma tekintetében a Magyarországra közölt adat a WHO már idézett értékével egyezik.
AZ ÁPOLÓK SZÁMA
Az ápolók tekintetében az OECD statisztikája szerint Magyarországon 65 ápoló jut 10 ezer lakosra. Ezzel Európában hátrább vagyunk a középmezőnynél, de mögöttünk olyan országok vannak, mint például Észtország (62), Spanyolország (57), Szlovákia (57), Lengyelország (53), Izrael (51), Litvánia (45), Görögország (32).
Az MTI 2020 májusi kimutatása szerint akkor 79 ezer ápoló dolgozott Magyarországon, tehát az OECD négy évvel ezelőtti számához képest növekedett. (Május 12 egyébként az ápolók nemzetközi napja.) Magyarországon az Állami Egészségügyi Ellátó Központ adatai szerint 2011-ben 65656 ápoló dolgozott, 2018-ra ez a szám 79405-re emelkedett.
A magyar egészségügy legszűkebb keresztmetszete jelenleg a nővérhiány. Hazánkban – az MNB versenyképességi jelentése szerint – 2,5 szakdolgozó jut egy orvosra, ami magasabb a régiós (2,2) és a uniós (2,1) átlagnál is, ám a leggazdagabb országokban ez az érték 4 körül van. Persze a magasabb értékhez az is hozzájárul, hogy ezekben az országokban fajlagosan kevesebb orvos van.
A KÓRHÁZI ÁGYAK SZÁMA
Az OECD 2016-ban készített statisztikája szerint Magyarországon 70 kórházi ágy jutott 10 ezer lakosra. Ezzel Európában a dobogó 3. helyén (!) vagyunk. Csak Németország és Ausztria előz meg minket, 80-as értékkel. Számomra meglepetés, hogy az Egyesült Államokban nemcsak az orvosok száma kevesebb fajlagosan, mint nálunk, hanem a kórházi ágyak száma is. Ez az érték az USA-ban 24 kórházi ágy, 10 ezer lakosra. Persze ez is több, mint Mexikóban (17), Indonéziában (15) és Indiában (8).
KÉPZÉS
Magyarországon az orvostanhallgatók száma a négy orvostudományi egyetemen az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett. Ez a magyar és a külföldi hallgatók számára is igaz.
Az orvosképzés hazánknál alacsonyabb kibocsájtással dolgozik a tőlünk nyugatra és északra fekvő, fejlettnek, gazdagnak mondott országokban, például Ausztriában, Németországban, Egyesült Királyságban, az összes skandináv államban. Ezek az országok nem fordítanak kellő figyelmet és pénzt az orvosképzésre, inkább orvos importtal igyekeznek az orvoshiányt csökkenteni. A budapesti orvosi egyetem az egyetemek világrangsorában már most is előkelő helyen van és a remény szerint még előbbre is kerül majd.
Összefoglalóan: Az orvosok, ápolók, a kórházi ágyak száma vonatkozásában – a nemzetközi statisztikai adatok szerint – nincs szégyellni valónk. Van elég orvos, kórházi ágy és a legtöbb egészségügyi intézmény világszínvonalú műszerezettségű. Ápolóhiány ugyan van, de a nemzetközi összehasonlításban ez sem olyan drámai, mint sokan hangoztatják. A nálunk gazdagabb országok az otthonápolás támogatásában – erről saját tapasztalatom is van – állnak sokkal jobban, mint mi. Egyébként az orvosok is emberek, követnek el hibát, ez a világon mindenütt így van. A várólisták a fejlettnek mondott országokban is jelentős hosszúságúak. Ne szidjuk a hazai egészségügyet, inkább együtt érző, támogató javaslatainkkal segítsük!