Európával ellentétben, Ázsiában a keresztyénség – még a kommunista, valamint más vallások uralta országokban is – nem visszaszorulóban, hanem szerény növekedésben van. Bár ezen a földrészen is a történelmi keresztyén egyházak vannak jelen, mégis ki kell emelni a katolikus egyház egyre nagyobb térnyerését.
A katolikus egyházat ezen a földrészen már elég régen alvó oroszlánként, vagy alvó óriásként tekintik sokan. Pedig a katolikusok nem alszanak, ellenkezőleg: nagyon sok területen megmutatják magukat. Ázsia legnagyobb katolikus országa a Fülöp-szigetek, ahol a lakosság 80%-a katolikus teszi ki. A katolikus egyház az ország mindennapi életének fontos részévé vált. A templomok mindig tele Vannak, a misék és más templomi alkalmak lendületesek, vidámak. A megélt istenhit a közösségeket az egyházi alkalmakon kiragadja a világi problémák tömegéből, és ott, akkor boldoggá
Másodikként említjük Ázsiából Dél-Koreát, hivatalos nevén a Koreai Köztársaságot. Azt lehet mondani, hogy ez az ország önmagát misszionálta és misszionálja jelenleg is. Ma a dél-koreai lakosság több, mint 40%-a keresztyén. A protestánsok a lakosság több, mint 30%-át, a katolikusok nagyjából 10%-át teszik ki. A keresztyének befolyása az ország életében egyre nő. Ehhez nagymértékben hozzájárult az, hogy a demokratizálási törekvések idején a keresztyén egyházak a katonai diktatúra ellen fellépő tömegeket, mozgalmakat nyíltan támogatták. Az egyházak sok papja és laikus tekintélye rendszeresen megnyilvánul szociális és politikai kérdésekben is. Lehet, hogy hihetetlen, pedig tény: az önmisszionálás mellett ma már a katolikus egyház jelentős számban képez ki misszionáriusokat, akik más ázsiai országokban és Afrikában tevékenykednek.
Kínában a katolikus egyház a 19. században jelent meg, elsősorban vidéken. Ma is az látszik, hogy a falvakban jobban jelen vannak, mint a nagyvárosokban. Az 1,4 milliárdos népességnek csak kis százaléka katolikus, de ne feledjük, hogy minden 1% 14 millió hívőt jelent. A kommunista berendezkedésű államban a keresztyéneket általában, benne a katolikusokat is, mindig üldözték, igyekeztek a keresztyén tanok terjedését gátolni. A legnagyobb keresztyén közösséggel, a katolikusokkal, azt érték el, hogy létrejött egy hivatalos, a kommunista rezsimmel együttműködő, un. “hazafias” katolikus egyház – ezt a pápa kitagadta, nem ismerte el, de ők sem ismerik el a pápa fennhatóságát – és létezik a pápához hű, illegalitásban működő un. “föld alatti” katolikus egyház is, amelyet az államhatalom törvénytelennek tekint. Valódi vallásszabadságról Kínában sem beszélhetünk, a törvények tiltják a misszionáriusi tevékenység folytatását is. Mindezek ellenére nő a katolikusok száma, és ami még érdekesebb: a katolikusnál jobban nőnek a protestáns egyházak Kínában. Gondot okoz, hogy kevés és nem eléggé képzett pap tevékenykedik, valamint az államhatalom a keresztyén egyházak nemcsak hitéleti, hanem szociális tevékenységét is erős gyanakvással kíséri. Kína már ma is azon top 10 ország közé tartozik, ahol a legtöbb keresztyén él. Ez így lesz a jövőben is.
Vietnám lakosságának 10%-a keresztyén, ez ez kereken 10 millió hívőt jelent. Ebből közel 8 millió katolikus. A többi történelmi keresztyén egyház jelenléte ebben az országban kicsi. A problémák a Kínában tapasztaltakhoz hasonlóak: a kommunista államhatalom az egyházak tevékenységét gyanakvóan figyeli, minden eszközzel gátolni igyekszik. Az üldöztetés ellenére a katolikusok száma növekszik.
A keresztyénüldözés nehéz körülményei között több ázsiai országban jelentős a keresztyének száma. Néhány példa az előzőekben részletesebben tárgyaltakon kívül: Indonézia (a legnépesebb iszlám ország!) 36 millió, India 30 millió, Pakisztán 5,3 millió, Malajzia 2,9 millió. Japánban és Tajvanon hivatalosan és a gyakorlatban is vallásszabadság van, mégis a keresztyén egyházak, benne a katolikusok is, nagyon kis létszámú közösségek.
A közel-keleti helyzetről röviden: Üldözik a keresztyéneket Irakban, Szíriában , Iránban is. Szíriából az elmúlt években sok keresztyén menekült Libanonba és Jordániába. Az Iszlám Állam terroristái mind Szíriát, mind Irakot keresztyénteleníteni akarták és ebben jelentős eredményeket értek el: A keresztyének 80%-a elhagyta szülőföldjét. A közel-keleti egyházi vezetők hangsúlyozzák azt, hogy azon földrészen, amelyet a keresztyénség bölcsőjének neveznek, nem lehetnek a keresztyének idegenek vagy külföldiek. A keresztyén eredetre, a történelmükre számos kulturális emlék utal, amelyeket korábban a turisták tömegei látogattak. Ezeket a keresztyén emlékhelyeket az Iszlám Állam katonái módszeresen lerombolták.
Közel-Keleten, de Afrika északi részén is, a keresztyének helyzete az arab tavasznak nevezett, az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak által folytatott véres katonai akciók a keresztyéneket soha nem tapasztalt nehéz helyzetbe hozták, az üldözésük jelentősen fokozódott. Az un. arab tavasz az érintett országokban a keresztyének számára jéghideg telet hozott.
