A CSEND HANGJAI -1 #merengő

MENJ BE A BELSŐ SZOBÁDBA!

Amikor nagy hó esik csend lesz a zajos városban. Jó néhány évvel ezelőtt volt egy nagy hóesés és még a körúti villamost is alig lehetett hallani. Egyszerre volt valami puha, meghitt érzés és egyben szürreális. Sokféle csend van, például a temetőnek is van csendje. Néha a természetben mikor alkonyatkor elhallgat minden, akkor nagyon nagy csend lesz. És van fájó, süket csend is.

A keresztyén hit gyakorlatában a csendesség azt jelenti: elcsendesedek kívülről-belülről, hogy meghalljam Istent. Jézus, aki Isten fia volt mindig gondot viselt arra, hogy ezt a csendet létrehozza, hogy az Atyával kettesben lehessen, mert szükségét érezte és mert az Atyával való együttlétre igénye volt. Gondoljunk csak bele: Jézusnak, aki Isten fia szüksége van az Atyával való együttlétre! Mint Isten fiának! Ha még Őneki is szüksége volt erre – mennyivel inkább nekünk?

Akkoriban voltak néhányan, akik az utcákon állva imádkoztak, hogy mindenki lássa, hogy ők milyen nagy kegyesek. Jézus minősítése arról szólt, hogy ezeket ugyan mindenki látja, csak Isten nem – mert ez nem neki szól, hanem a közönségnek. Nem találkozás a Mindenhatóval, hanem vásári mutatvány és az imádság gyalázata.

Erre mondja Jézus, hogy a csendben való Istennel való találkozáshoz a feltételeket meg kell teremteni! Krisztus mindig megteremtette ezt: korán hajnalban felkelt és kiment egy elhagyatott helyre, ahol biztosan nem találkozhat senkivel és nem zavarhatják meg. Munkát fektetett bele, időt és energiát szánt rá, mert ez fontos volt – ez volt a nyugalom, ez volt a tanács és útmutatás átvételének ideje, maga az erőforrás a soron következő naphoz.

„Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyád-hoz, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged. (Mt 6,6)

ERRŐL tanít ezen a helyen, mikor azt mondja: „menj be a te belső szobádba!” A feltétel megteremtésének lényege: a külső zavartalanság állapota. Ne tudjanak rád nyitni a fontos hétköznapi problémákkal, mert most még fontosabb dologról van szó. Jézus ezzel azt is elmondja, hogy mindezt senki sem fogja helyettünk megtenni. Például, ha az ember szabadságra szeretne menni a családjával, akkor néhány dolgot meg kell tennie ennek érdekében. Úgymint megteremteni az anyagi lehetőségeket, kinézni és lefoglalni a szállást, megbeszélni a munkahelyen, hogy abban az időben elengedjenek szabadságra.

Nyugodtan mondhatjuk: jól tudjuk mi, hogy kell ezt csinálni! VÉDETT IDŐVÉ kell tenni azt az időt, ami igazán fontos! Nos, ugyanezt mondja el Jézus az imádság helyéről és idejéről. Ezt Isten helyettünk nem fogja megtenni, ez a mi feladatunk, melynek erőközpontja nem más, mint a mi értékelésünk! Ha az Istennel eltöltendő időt, a vele való csendet ÉRTÉKESNEK TARTJUK, akkor védett idő és védett hely oltalmába fogjuk helyezni.

Aki egyszer elszánja magát arra, hogy belépjen a csend felfelé nyitott világába, az meg fogja tapasztalni

az Istennel való együttlét feltöltő erejét, hogy a csend nem süket csend, hanem beszédes.