“Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed! Az ördögök is hiszik és rettegnek” (Jak 2,19)
Napvilágot látott a minap Balavány György volt református presbiter és publicista írása a 24.hu oldalon, melyben áttételesen támadja a református egyházat egy meleg pár személyes történetének tükrében, illetve bemutat egy “befogadó” gyülekezetet (Mozaik gyülekezet) példaként, mely egy “meleg keresztyén közösség”.
Ma annak napjait éljük, hogy Ádám lett a mai emberből, mert elnevez mindent – mint Isten útmutatása szerint Ádám tette az állatokkal, még a paradicsomkertben. Korunk embere ebben roppant nagyvonalú szabadsággal jár el: átnevez, elnevez ellentétes értelmekkel és gondolatokkal. Például: a misszió szó jelentése: keresztyén hit terjesztése nem keresztyének között – sokszor halhattuk “NATO misszió” a délszláv háború vagy az iraki háború idején – azaz, missziónak neveztek egy háborús akciót… Bizonyára lehet még ezer példát találni ezekre az esetekre, melyekből az a megállapítás tűnik igaznak, miszerint aki uralja a nyelvet, azé a hatalom.
Létezik ilyen, hogy meleg keresztyén közösség? – tettük fel a kérdést. A válasz arrafelé található, hogy: hogyan születik egy keresztyén közösség? Ez pedig így hangzik a keresztyén hit által, vagy rövidebben – hit által. A kérdés csak az ezek után, hogy mitől keresztyén hit a hit – erre keressük most a választ. Ha a keresztyén hit kérdését megértjük, akkor könnyen el lehet dönteni, hogy lehetséges-e “meleg keresztyén közösség”!
A HIT- LELKI ALAPMOTÍVUM, HÁLÓZAT ÉS ERŐTÉR
A hit sokféle lehet, sok mindenre, sok mindenkire irányulhat. Általában ha a hitről kerül szó, akkor az Istenben való hitet értjük alatta. Azonban a hit egyetemes jelensége jelzi alapmotívumát is, mely mindig ugyanaz: feltétlen bizalom. Ennek ellenére sem tehetünk minden hit közé egyenlőségjelet! És hogy miért?
Épp azért, mert annyi formája, valósága van, hogy se szeri se száma. Kezdve például azzal, hogy az is hit, ha kiállok a buszmegállóba és várom a buszt. Mert mindezt abban a hitben teszem, hogy a BKK fog küldeni egy buszt, ahogy megígérte a menetrendben. Hiszünk a politikusoknak is, akkor is újra és újra, ha sok csalódás ér esetleg bennünket. Barátok hisznek egymásnak. Szerelmesek hisznek egymásnak. Hiszünk a modernitásban- a technológiai fejlődésben- a tudományban (“én hiszek a lézersugárban…” énekli Zorán), hogy mindent képes megoldani. Aztán jön a Covid és az utolsó védvonal egy textildarab (a maszk) és a középkorban Velencében kitalált elszigetelés módszere (a karantén) – ez volt az egyetlen “tudományos vívmány” jó ideig. Miközben a Covid gyakorlatilag planetáris szintű leállást okozott – és a tudomány “kvázi mindenhatóságába” vetett hit súlyos csapást szenvedett el. (Azzal együtt is, hogy a tudomány sosem mondta magát mindenhatónak, mégis egy ilyen hiedelem társult hozzá az emberek fejében). Sokszor csalatkozunk tehát, sokszor kiábrándulunk, mert kiderül, hogy mások és talán sokszor mi magunk se tudjuk megtartani ígéreteinket.
Ennek ellenére is lebeszélhetetlenek vagyunk a hit mindennapi és nagyobb léptékű gyakorlásáról. Vannak persze szkeptikusok is, de a hitről lemondani nem tudunk. És ismét – hogy miért? Azért, mert
a hit, a bizalom alapvető emberi tulajdonság!
Két ok miatt fontos ezt hangsúlyozni: azért (1) mert a hit alapvető formáját mutatja, ami bizalom valamiben- vagy valakiben mindenféle biztosíték, vagy bizonyíték nélkül, azaz “hitelbe”; (2) ebből pedig az is következik, hogy amikor Isten hitet kér tőlünk az nem olyan valami, ami ismeretlen vagy amire képtelenek vagyunk, sőt: ebben a “hit-bizalom hálózatban” éljük naponta az életünket együtt és egyenként is.
Ha nem lenne hit, ha nem bíznánk meg egymásban, akkor az emberi közösség sem működne!
Megállapíthatjuk, hogy a hit az ember egyéni és közösségi életét behálózó, átjáró valóság, ami működtet bennünket és inspirál, társadalmainkat, közösségeinket és mikor e hit megcsappan annak mindig súlyos konfliktus az ára, társadalmilag anarchia.
A KERESZTYÉN HIT LÉNYEGE
A keresztyén hit lényege, hogy HISZÜNK ISTENBEN és HISZÜNK ISTENNEK. Ez a hit ellentétben áll azzal, amikor sokan hisznek a saját elképzelésükben, például ötleteikben, vállalkozásaikban és azok küszöbön álló sikerében. Ez a maga választotta hit, mert abban hisz, amit saját maga határozott meg, hogy hihető és kívánatos. Korunk embere az önmagunkban való hitet gondolja ma helyesnek és bizonyos szinten ez is hit – alapmotívumában. A keresztyén hit ezzel szemben NEM maga választotta hit, hanem abban az Istenben hisz aki kijelentette magát és Őt tartja SZAVAHIHETŐNEK, még akár a saját addigi meggyőződéseivel szemben is. Meghajol Isten személye és tekintélye előtt,
egyszóval: Istennek tartja Istent.
A hit “nagy témáját” (mit higgyünk) nem mi határozzuk meg, hanem azt hisszük, amit Isten mondott. Egy keresztyén hívő számára Isten szavahihetősége alapvető és evidens, miként az is, hogy a hozzánk való üzenetének hiteles dokumentuma a Biblia. Ez egy keresztyén számára nem kérdés.
Mindezek figyelembevételével a keresztyén hit azt jelenti, hogy abban az Istenben hiszünk, akik kijelentette magát a Szentírásban, Jézus Krisztusban, aki meghalt értünk a kereszten és feltámadt húsvét hajnalban és visszament a mennybe. Az Ő visszatérésében hiszünk, Aki ítél majd “eleveneket és holtakat”. Alázatban jött, kijelentette a szerető Atya akaratát, hazahívó szavát és vállalta helyettünk a rettenetes büntetést a kereszten. Mikor visszatér akkor már Úrként jön és mindenki előtte fog állni és számot adni. Mikor visszatér vége lesz a bűn miatti nyomorúságnak, elérünk a történelem végéhez és feláll az örökkévaló új ég és új föld világa és az üdvösség.
A KERESZT azért zavarba ejtő, mert egyszerre jelent sok mindent túl azon, hogy Jézus Krisztus halálának eszköze volt. Jelenti azt, hogy VAN BŰN – mindenféle ellenkező híreszteléssel szemben! De azt is jelenti, hogy van a bűnnek KÖVETKEZMÉNYE: halál és kárhozat. Nem “következmények nélküli világban” élünk, akkor sem, ha nem azonnali a bűn utáni aratás. Ilyen szempontból a kereszt a jövőbe mutat: az ÍTÉLETRE. Mindez azt jelenti, hogy van IGAZSÁG és IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Előre mutat a végre, hogy most térjünk haza a Atyához, míg lehet. És végül, de nem utolsósorban azt mutatja, hogy van érthetetlen isteni SZERETET, mert nem mi függünk ott, hanem Krisztus HELYETTÜNK. Helyettes bűnhődés történik ott – Ő minket helyettesít. Ezzel Isten világossá tette, hogy a bűn nagyon komoly dolog és nagyon súlyos következményekkel jár. Azt is kimondja a kereszt, hogy Isten végrehajtja az ítéletet. De azt is, hogy igazságos haragjának útjába odaállította Jézust, hogy bennünket ne érjen el.
A kereszt arról tanúskodik, hogy VAN IGAZSÁG és VAN SZERETET és mint a kereszt két szára úgy metszi el egymást e kettő és a metszéspontban Krisztus belehal az igazság és szeretet kozmikus erejű találkozásába.
ÉRTÜNK. Ezért a bűnt nem lehet relativizálni és hogy mi az és mi nem ebben nem mi (az elkövetők) vagyunk kompetensek, hanem az igaz Bíró és az Ő Fia, aki átvállalta büntetésünket.
A keresztyének közössége pedig azon emberek közössége, akik ezt hiszik és mert hiszik komolyan veszik, hogy Isten mit tekint bűnnek és megvallják és elhagyják. Nem tökéletesek, de megbocsájtattak vétkeik, mert bocsánatot kértek és kaptak, egyedül Krisztusért. És további életükben igyekeznek harcolni a bűn, a kísértés ellen. Azok közössége, akik tudják: gyógyulásra van szükségük a bűnből, mely minden nyomorúság ősoka. Azok közössége, akik Istennek akarnak engedni inkább, mint maguknak vagy mint az aktuális kulturális nyomásnak.
Azon hit közé, hogy bűneinkben maradva Isten bennünket magához fogad és azon hit közé, hogy a bűneinket megvallva és elhagyva fogad Isten magához – egyenlőségjelet tenni – nem lehet!
Innen belátható, hogy olyan, hogy “meleg keresztyén közösség” nincs és nem is lehet, mert a keresztyén hit lényegét írják felül a maguk vágyai szerint. Ez nem keresztyén hit és magatartás és nem követi Krisztust, hanem a saját vágyait követi.
SZABAD VALLÁSGYAKORLAT
Manapság lehet bármilyen vallási- ideológiai közösséget alapítani mert szabad világban élünk. Van például Jedi vallási közösség is Amerikában, ők azok akik hiszik, hogy a Csillagok Háborúja nem film csupán, hanem egyenesen egy reveláció. Megtehetik. DE! Attól, hogy azt mondjuk, hogy “ez keresztyén” attól még nem lesz az, ha a keresztyénség lényegi hitével és az egyházat létrehozó Krisztussal szembe megy. Mert a keresztyénség valóság és nem szó alapú (ahogy Pál ezt mondja: “az Isten országa nem beszédben áll, hanem erőben” 1Kor 4,20). Még egyszer: a világban, a világ előtt lehet, a valóságban azonban NEM! Vitatkozni is lehet, mindent lehet, csak egyet nem: azzá válni, amik lényegében nem vagyunk. Még a “tiszteletreméltó erőfeszítések” ellenére sem lehet meggörbíteni a teret! Aki ebben hisz az tévhit áldozatává teszi magát, de a transzcendens valóságon egyáltalán nem fog változtatni. TEHÁT: lehet alakítani vallási formációt – de azt önkényesen keresztyénnek nevezni úgy, hogy szembemegy a keresztyénséggel – egyértelműen NEM LEHET. Maximum szavak szintjén, amit még a mai kulturális közeg akceptálhat is, ám ettől még keresztyén nem lesz, sem Krisztus nem fogadja el sajátjának, és nem azért mert “nem befogadó”, hanem azért, mert Őt és az Ő igazságát nem fogadták be.
Bebizonyosodott, hogy a nyugati kultúrában számos ember nem a majomtól származik, hanem a strucctól! Ezt azért gondolom, mert ők úgy okoskodnak, hogy ha ők nem látnak (be) valamit, akkor az egyből megszűnik létezni. A strucc ugyebár homokba dugja a fejét úgy okoskodván, hogy mivel ő nem látja a fenyegető ellenséget, ezért nyilván őt sem látják, így a baj egycsapásra ezennel elmúlt. A ma embere úgy gondolja, hogy azért mert ő mondjuk “úgy hiszi” ezért és ettől fogva az menten úgy is van. Ám ha egy kicsit gondolkodunk könnyen belátható, hogy azért mert én úgy vélekedek, hogy a nap holnap reggel nem fog felkelni – ez a napot (illetve a Föld forgását) csekély, mintegy elenyésző eséllyel befolyásolja (hogy finoman fogalmazzak). Hitünk minket befolyásol nem a dolgokat és végképp nem Istent!
Azzal a jakabi igével kezdtük, hogy “Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed! Az ördögök is hiszik és rettegnek” – mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy jó hit az, ha hiszünk Istenben. DE az ördögöknek is van egyfajta hite (inkább tudás, ismeret), mert ők tudva hiszik az igazságot, ami a valóság – ezért rettegnek. Azaz nem mindegy hogyan hiszünk, mert nem minden hit üdvözít.
Ez fajta hit azért nem segíthet rajtunk, mert nem változtatja meg viszonyunkat Istennel. A viszony megváltozása ott kezdődik, hogy Istennek igazat adunk, igaznak fogadjuk el, amit Ő mond és levonjuk a konzekvenciákat és hazatérünk mint tékozló fiak az Atyai házba. Bűnvallással: Atyám vétkeztem ellened… Ez “üdvözítő hit”, mely hazavisz az élet honába, ami ezzel szembehelyezkedik az hamis hit, mely elveszelyt bennünket. Az “igaz hit” valóságát tökéletesen fogalmazza meg a Heidelbergi Káté a 21. kérdés-feleletben:
Nemcsak az a bizonyos megismerés, amelynél fogva igaznak tartom mindazt, amit Isten az ő Igéjében nekünk kijelentett, hanem egyszersmind az a szívbéli bizodalom is, melyet a Szentlélek az evangélium által gerjeszt bennem, hogy Isten nemcsak másoknak, hanem nekem is bűnbocsánatot, örök igazságot és életet ajándékoz kegyelméből, egyedül Krisztus érdeméért.
