Amit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek (Mt. 10:27.)
Lezajlott az amerikai elnökválasztás. A világban átalakulások történnek. Kulturális és geopolitikai értelemben is. Drága hazánkban hallható manapság nem egy botrány a közelmúltból, hogy az év elejére vissza se csatoljak!
Tavaly ősz óta nem írtam a REform hasábjain. Egy esztendeje. Másutt folytattam és folytatom a kutatást, gyűjtést, írást. Mindennek megvan a maga kairosza, alkalmas ideje. Mert az idők folyamai gonoszak (Ef. 5:15-16.). Jelenleg a moly.hu oldalon vagyok aktív egy éve (ITT). Itt végzem csendes kutatásaimat, amiknek a jövőben még kelesztő kovászként haszna lesz.
A represszív tolerancia elve nap, mint nap érvényesül a közösségi médiában. Az elmagányosodás nagy. Sosem voltam a közösségi média harcosa, sosem volt online baráti hálózatom. Ha volt is évekkel ezelőtt – represszív – Facebook-profilom már régen megsemmisítettem. Minél „fejlettebb” a Social Media hálója, annál több húsvér kapcsolat hullik ki a valóság szakadt hálójából, az életünkből.
Bármilyen a jelen, célirányosan előre halad a világtörténelem menete. Ahogyan ezt a Biblia eszkatológiája, üdvtörténete elénk tárja, ahogyan ezt Szent Ágoston vallotta. Még akkor is, hogyha a globális cselszövések, igazságtalanságok, ármánykodások, önző érdekek nem ezt mutatják.
„A történeti folyamat csak kicsiben — az emberi előrelátás határai között — céltól és értelemtől irányított folyamat.”
Írta Nicolai Hartmann filozófus poszthumusz művében, a Teleológiai gondolkodásban. És ez a mi véges belátásunkra nézve igaz. Azonban az üdvtörténet időfeletti beavatkozása a mi földi időnkbe meghaladja ezt. Hogy mikor tel-jesedik be az üdvtörténet, az előttünk rejtve van. De mindennap reménységgel töltsön el bennünket, hogy noha a gonoszság mindig is hatalmas volt a világtörténelemben, és megsokasodik, azonban van lelki békesség, értelem és cél Krisztusban, a Megváltónkban!
Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül. (Mt. 24:36.)
