De miért és hogyan, és honnan ez a Tisza cunami? Most ez érdekel a legjobban. Lehet a konzervatív kormány hibáiról is beszélni (voltak), és mindegy is az most már, hogy mennyi mindent építettek (mert nem keveset), ez majd csak akkor, mikor hiányozni kezd (mert már nem lesz) fogja elérni a nagyérdemű ingerküszöbét. Számomra most nem ez a kérdés, hanem hogy a magyar társadalomban hogyan keletkezett ez a cunami? – ez az én kérdésem! Hja, és igen: ez egy cunami és ez hamarosan nagyon is világos lesz mindeninek – legkésőbb 1 év múlva! És még egy megjegyzés: a cunami nem egy vicces dolog.
5 megállapításban kísérlem meg az okok feltárását az alábbiakban. Mondanivalóm a politikai cunamit kiváltó látens jelenségre vonatkozik. És persze arról is szól, hogy mit lehet ebből tanulnunk keresztényként.
1.
Első megállapítás:A KULTURÁLIS VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALMI MÉLYRÉTEGEKBEN IDŐBEN JÓVAL MEGELŐZIK A POLITIKAI VÁLTOZÁSOKAT! Békés Márton azt írta, hogy mikor a Reagen-Thatcher páros legyőzte a Szovjetuniót és ezzel vége lett a hidegháborúnak politikai és geopolitikai szinten történelmi győzelmet aratott. De addigra már a kultúra mélyrétegeiben irreverzibilis változások zajlottak. A szavazatokat Woodstockban adták le – ami egy későbbi időpontban lett politikai tőkére váltva. KÖVETKEZTETÉS: a kulturális változások dimenziójában (Charles Taylor: „társadalmi képzelet” vagy Bereger-Luckman: „plauzibilitási struktúra” vagy ahogy én megfogalmazom: „társadalmi tudat”) látens módon és titokzatosan változnak meg az irányító képzetek, és időben megelőzik a politikai térfoglalást (ezt egyébként a marxista Antonio Gramsci fedezte fel, s írta le elméletként, és alkotott végrehajtható stratégiát).
2.
Második megállapítás:A KULTÚRA – TÁRSADALMI TUDAT – AZ ELSŐDLEGES HARCTÉR! Harctér – milyen rosszul hangzik ez sok ájtatos fülnek… Pedig Jézus mindig is erről beszélt: „Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem fegyvert” (Mt 10,34), a teológia 2000 éve a földi egyházról azt mondja , hogy az „ecclesia militans”, vagyis harcoló egyház. Hol kell harcoljunk? A bensőnkben? Ez kortárs ellelkizése a feladatnak! Mindig a kultúra volt az a terep, ahová az apostolok kiálltak, a terekre, fórumokra etc. – én ezt így olvastam. Téves az a felfogás, hogy a kultúrharcból ki lehet vagy ki kell maradni – mert mindkettő lehetetlen. A kultúrharc olyan felfogása is téves, hogy ezt ordibálva, tüntetve, és kocsmai verekedés módján kell megvívni! Ez nem a mi terepünk és nem is lehet! A kultúrharc ott eredményes, ahol a szépet, kedveset, erényeset állítják középpontba és a képzeletet képesek megragadni. (ez akkor is így van ha szép megavlósíthatatlan idea, ha az erényesség hamis – akkor is működik: ez a soft power). A kultúrharc értelmezését el kell végezni, határait és kereteit le kell fektetni- bizonyos sorozatos félreértések, és szándékos félremagyarázások ezt erősen indokolják.
3.
Harmadik megállapítás:A MAGYAR TÁRSADALMI TUDAT GYORS MEGVÁLTOZÁSA KB. 2022-TŐL ÉRZÉKELHETŐ VOLT! Mi az ok? Jelentős ok, hogy a Covid beterelt az online szférába szinte mindenkit. Amíg a kulturális váltáshoz nyugaton kellett 60 év, addig ennek jó részéből mi kimaradtunk és csak 1989 után kapcsolódtunk be. Az digitális szféra, mint „kultúrális szupravezető” viszont gyorsan alakította át a magyar társadalmi tudatot is. Lejárván az előkészítő szakasz ideje (1968-2020) a hosszú-hosszú soft power után jöhetett a hard talk, avagy a hard power ideje. A cunamira visszatérve – mi volt a képzeletet megragadó? (1) minden, ami most van marad, sőt még lehetne sokkal jobb is, (2) ha nem lopnák el, (3) a propaganda csak riogat a háborúval, (4) és Brüssszelből el lehet hoznni a zsét, (5) majd mi együtt – szeretetország – megmutatjuk, mutassuk hát meg! Kiváncsian várom a paradicsommá való átalakulást, igény nálam van rá.
4.
Negyedik megállapítás: az Értelem és érzelem egy merőben új változata Jane Austin regényének reciproka:A DIGITÁLIS SZFÉRÁBA BEKAPCSOLÓDÁS MEGFORDÍTOTTA A HELYES SORRENDET: ÉRZELEM ÉS ÉRTELEMLETT BELŐLE – de miért is? Azért, mert ahogy Byung Chul Han mondja: A gondolkodáshoz idő kell. Az érzelmek azonaliak. Az információs társadalom gyorsítja az időt. Ez érzelmi dikatúrához vezet. A digitális szféra, s különösen a közösségi szájtok újratekercselik az agyakat. A villódzó képek, a videók világa érzelmi stimulusok. A mai kommunikátorok az érzelmekre váló átállás nagymesterei. A döntésekben nem az értelem megfontoltsága, a gondolkodás van bekapcsolva, hanem ez a szféra épp kikapcsolja az értelmet, míg az érzelmeket felturbózza. Az érzelmek kerülnek előtérbe, melyek könnnyen befolyásolhatók és át- és felhangolhatók. Amikor a jobboldal nekilátott betörni e rendszerbe, akkor már egy másik világ hegemóniájával talákozott, mely már az áthangolás hadműveletét elvégezte. Nem a valóságra hangolt, hanem egy tetszőleges virtuális valóságra.
5.
Ötökdik megállapítás:A GEOPOLITIKAI DIMENZIÓK ÉS A TÖMEGEK ÉRTETETLENSÉGE! Életünk gondjainak lényege nem belpoitikai (és nem is szakpolitikai) jellegűek, hanem geopolitikaiak. Olajválság, háborúk, és számos olyan nem a mi hatalmunkban lévő erők, titánok és Godzillák, melyek mozgatják a dolgokat. Egy rosssz reakció – pl. Ukrajna felvétele az EU-ba – és sok mindennek gyorsan vége lesz. Ez nem propaganda, hanem rögvalóság lesz/ lehet. Csakhogy ennek dimenzióit az átlagember kevéssé képes felfogni, mert nem ezzel foglalkozik nap, mint nap. Pedig a tétek pont ezekben a dimenziókban vannak az asztalra téve- és a következmények rekordsebességgel lesznek érzékelhetők az ezen rálátás nélkül szavazó emberek számára is, azaz: kedves mindnyájunk számára.
És végül egy elbeszélés Rod Drehertől, aki átélte Baton Rouge-ban a Kathrina hurrikán okozta áradatot. Azt írta könyvében, hogy sem az angolszász, sem az indián emlékezet nem tudott olyasmiról, ami aznap megtörtént. Olyan hirtelen jött, hogy sokaknak menekülni sem volt ideje a magasabb pontokra. Az özönvíz a házak tetejéig ért. Pár perc alatt egy városnyi embernek oda lett élete munkája. Dreher ezt az eseményt a kultúrához hasonlítja és azt mondja könyvében, hogy ilyen lesz a kultúra megváltozásának özönvize is: előtte hihetetlennek tűnik majd, de hirtelen ránk fog törni.
A tegnap este egy kulturális özönvíz, cunami volt. Még akkor is, ha még nem látjuk a romokat, majd fogjuk! És azok is akik a Tisza áradásra szavaztak. És bár ne lenne igazam!
