A címben feltett kérdésre a válaszom ezzel az írással befejeződik. Azon gondolataimat osztom meg most a kedves Olvasóval, hogy mit kell tennünk itt Magyarországon nekünk azért, hogy hazánk, nemzetünk elkerülhesse a felszámolást, a nemzethalált? Mert, hogy tennünk kell, nem is keveset, az biztos.
Az értékrend nélküliség, az értékrendben és egyéb területeken mutatkozó válságjelenségek – Nyugat Európa országaihoz hasonlóan – Magyarországon is felfedezhetők. Úgy vélem azonban, hogy nálunk a helyzet még nem olyan rossz, az egyes válságjelenségek még kevésbé elmélyültek, mint kontinensünk nyugati felén. A káros, veszélyes irányzatok megállítására, megfordítására persze nekünk is nagyon sok teendőnk van, társadalmi, közösségi és egyéni szinten egyaránt.
Magyarországnak is fejlődnie kell szellemiségében, erkölcsében, azaz vissza kell fordulnia a sehová sem vezető, illetve a teljes megsemmisüléshez vezető útról. Ennek a fejlődésnek az iránytűje a Krisztus felé fordulás, a keresztyén hitünk megélése, megerősítése kell legyen. ÚJ LELKI HONFOGLALÁSRA VAN SZÜKSÉG! Ebben a folyamatban a kulcsszerep az ifjúságé. Ezt a réteget nemcsak oktatni, hanem nevelni is kell. Szülőknek, pedagógusoknak, lelkészeknek, papoknak óriási, döntő szerepük van abban, hogy a hamis értékrendet sugalló külvilág káros hatásait ellensúlyozzák.
A nemzeti érdekek, értékek mentén történő gondolkodást hosszú évtizedek után újra meg kellene tanulnunk. Tudniillik azt, hogy a nemzeti érdekek, értékek képviselete megelőzi a nemzetköziség (“magyarul” internacionalizmus) mentén történő gondolkodást. Ennek hiányára – sajnos – sok példát tapasztalunk. Azt mondhatjuk, hogy a 2010-ben megkezdett nemzetpolitikai rendszerváltás folytatására, erősítésére van szükség: Magyarország, hazánk legyen valódi ANYAORSZÁG, hatékony támasz a nem ebben a hazában élő nemzetrészek, így az egész nemzet, számára.
Magyarország megmentésében én a döntő szerepet a keresztény/keresztyén egyházaknak adom. Ezt a feladatot az egyházaknak az ökumene szellemében kell felvállalniuk, tehát egységesen kell cselekedniük. Cselekvésük vezérfonala, iránytűje a Biblia tanítása.
A keresztény/keresztyén egyházaknak lelki erőművekként kell működniük, őrködve a közösségük lelki egészségén. Az európai általános, többrétű válság fő oka, hogy Európa, azon belül is elsősorban Nyugat-Európa, elvesztette lelki erejét. A lelki erő elvesztésének egyenes következménye, hogy sokan nem vállalnak egyáltalán gyereket/gyerekeket, vagy csak egyet. A sokféle válság közül ez a legrégebbi, a legmélyebb, amit demográfiai válságnak nevezünk. A lelki erő elvesztésének másik fő bizonyítéka, hogy nem érzünk felelősséget a nemzetünk, a kultúránk, a civilizációnk fennmaradásáért. A demográfiai válság ezt is üzeni nekünk. Ahol a lelki erő elvész, ott meggyengülnek, szétesnek a családok, a kisebb-nagyobb emberi közösségek, de szétesik a nemzet is. A lelkészek, papok és persze a pszichológusok egyik fő feladata a lelki egészség lehetőség szerinti helyreállítása.
Ebből a lelki válságból kivezető út lelki természetű kell, hogy legyen. A folyamatban a keresztény/keresztyén egyházaké a kulcsszerep, de elengedhetetlen a mindenkori politikai hatalom támogatása, együttműködése. Ez még akkor is így kell, hogy legyen, ha sok más ország alaptörvényéhez hasonlóan a magyar alaptörvény is az állam és az egyházak különállását rögzíti. Ez a különállás azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az egyházak és az államhatalom intézményei ne működjenek együtt, különösen az ország, a nemzet egészét érintő fontos kérdésekben. Tudnunk kell azt, hogy lelki területen a politikai hatalom meglehetősen eszköztelen. Az egyházak elkötelezett szolgálata szükséges itt, a politika pedig a maga eszközeivel támogassa ezt a szolgálatot. Amennyiben az egyházak betöltik küldetésüket, akkor lesz lelki megújulás, erősödnek a családok, több gyerek születik, az önzés, a szeretetlenség, a gyűlölködés visszaszorul.
Ezekhez a gondolatokhoz még a következőket tenném hozzá: Nekünk egyénként, közösségként, nemzetként ma is – talán jobban, mint valaha –keresnünk kell nap, mint nap a megújulás, a gondolkodásunk megreformálásának útját. Ehhez támaszt a keresztyénség alaptörvénye, a Biblia, ad, amely alaptörvény az évezredek során sem szorult változtatásra, kiegészítésre, tanítása ma is érvényes. A magyar és az európai gondolkodás megújítása csak a keresztyén gyökerekhez való visszatérés lehet. Csak ilyen módon maradhat meg Európa és benne a magyar nemzet is. Ezt kellene belátnunk. Adja Isten, hogy így legyen!
Ha az előbbieket most felismerjük, akkor eljön az ébredés, a feltámadás, az újjászületés ideje, az az idő, amikor a nemzet, a család, a hazaszeretet, a keresztyén értékrend, a Tízparancsolat újra értékek lesznek. Ezt mind nekünk akarnunk kell. Orániai Vilmos mondta:”Ahol akarat van, ott út is van.”
Magyarország megmentésével, megtartásával kapcsolatban közreadott gondolataimat azzal zárnám, hogy hazánk, nemzetünk megmaradásában egyrészt hinnünk, másrészt folyamatosan tennünk is kell. Ebben a cselekvési programban most az április harmadikai sorsdöntő országgyűlési választásokon kell nemcsak részt vennünk, hanem a szavazófülke magányában megfelelően döntenünk. Imádkozzunk, hogy ezt az egyszerű feladatot jól megoldjuk.
Az “Európa felszámolásának fő tényezői” című cikksorozatom ezzel a végéhez érkezett. Köszönöm olvasóim türelmét, az olvasásra fordított időt.
