“Eszmélnél, de eszme csak az övé jut eszedbe”
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (részlet)
PROLÓGUS
Milyen szépen árnyalt a mi édes, magyar anyanyelvünk! Arra, hogy valaki fölébred, használhatjuk akár az „eszmél” szavunkat, akár a „felébred” szavunkat. És ha játszani akarunk ezeknek a szavaknak a jelentésével, akkor az „eszme-eszmél” asszociáció mentén mondhatjuk, hogy az angol „woke” nem is igazából „fel-ébredt”-et jelent, hanem „fel-eszmélt”-et. Aki ezt képviseli, az nem felébredt az ún. „hazugságokból”, hanem „reá-eszmélt” saját eszméje által egy ember alkotta igazságra, magyarul. Na de, mi ez az eszme, ami észrevétlenül, akarva-akaratlan a mi elménket is mossa, akár hiszünk benne, akár nem? Vizsgáljuk meg, saját szavainkkal!
ISMÉTLÉS A TUDÁS MARXA
Az idősebbeknek nem kell azt az agyonismételt hazugságot bemutatni, hogy a marxi teória szerint a történelem osztályharcok története. Ha harc, akkor pedig szüntelenül képződik egy ellenség és egy áldozat. Amíg Marx addig ment el, hogy ez a harc az anyagi, tőkés kizsákmányolók és a proletariátus között zajlik, addig a mi jelenünkben más a helyzet. A modifikált marxi méreg manapság máshogy mételyezi meg a tudatunkat.
A marxi méregnek egy a fő mozgatórugója: mindig ki kell kiáltani egy csoportot, egy réteget ellenségnek, akit aztán egy másik, áldozatnak kikiáltott csoporttal össze lehet ugrasztani. És ennek nevében minden olyan keretet, amely társadalmilag nevelő/fékező/jobbító célzatú, lerombolhassanak. Milyen diabolikus!
AZ OSZTÁLYHARC REINKARNÁCIÓI
Igyekszem ebben a cikkben nevekkel nem fárasztani a kedves Olvasókat. Annyit azonban meg kell említenem előzményként, hogy a Lenin által tovább mételyezett marxi elméletet, amikor kivitelezték a gyakorlatban a cári Oroszország romjain, a nyugati elvtársak csalódtak. Azt látták ugyanis, hogy a Lenin által kiötlött Bolsevik Párt, mint a „forradalom élcsapata” ugyanúgy visszaél a munkásoknak, parasztoknak, és a társadalomnak en bloc a helyzetével, kisajátítva a párttagok számára mindent, a „földi paradicsomot”.
Rod DREHER Alisa CHILDERS evangelikál keresztyén influenszerrel beszélget a marxizmusról (videó).
Magyar nyelvű feliratot a lejátszósáv jobb oldalán lévő ikonra (beállítások) kattintva lehet beállítani a „Feliratok” >> „Automatikus fordítás” opció felsorolásában a „magyar”-t kiválasztva.
Ebből a csalódottságból kifolyólag a nyugati marxisták nem a burzsoázia és proletariátus ellentétére helyezték a hangsúlyt, ugyanis szerintük a nyugati munkásosztály egy forradalom esetén a „dekadens” polgársághoz akarna felemelkedni, amely saját teóriájukat cáfolná meg. Helyette a nyugati marxista gondolkodók az 1920-as évektől kidolgozták az ún. kritikai elméletet.
A kritikai elmélet abból áll, hogy az osztályharcot nem egy pártelit vezeti drasztikus forradalomba, ahogy az Oroszországban történt, hanem „a lassú víz partot mos” elve alapján a nyugati osztályharc kulturális felépítményekben, struktúrákban zajlik. Ennek megfelelően a kiválasztott, és egymásnak ugrasztani kívánt elnyomók-elnyomottak európai esetben a hagyományos, europid, keresztyén társadalom vs. színes bőrűek/vallási kisebbségek/szexuális kisebbségek/férfiak és nők stb. És ez nem túlzás, valóban így van! A kritikai osztályharc elméletét bármelyik társadalmi csoportra rá lehet húzni, hogy ellenségeskedés szítódjék! Egy áldozatnak kikiáltott csoportot egyaránt össze lehet ugrasztani egy másik, korábban áldozati csoporttal, és vice versa.
Fentebbi meghatározásból fakadóan a kritikai elmélet (Critical Theory) az adott vizsgálandó dolgot illetően bárhogy csűrhető-csavarható. Így bukkantam magam is olyan „elméletekre” a világhálón, mint:
- Critical Race Theory (kritikai fajelmélet)
- Critical Feminist Theroy (kritikai feminizmus elmélete)
- Critical Religional Theory (kritikai valláselmélet)
- Critical Queer Theory (kritikai queer-elmélet)
Folytatva a megkezdett gondolatmenetet, ennek a kritikai elméletnek a kivitelezéséhez mindig szükséges az intézményeket célba venni, tehát a bíróságokat, jogot, törvényeket, politikát, oktatást, teológiát, legfőképpen pedig a hozzánk legszervesebben kapcsolódó dolgot, a kultúrát. Ha ezeket fokozatosan át tudják formálni, a gondolkodásunkat is ennek a diabolikus – széjjeldobáló – világszemléletnek tudják alárendelni.
Összeegyeztethető-e a kritikai elmélet a keresztyénséggel? (videó):
KICSIT VÖRÖS, KICSIT ZÖLD, DE A MIÉNK (?)
Hát nem félelmetes? A szélsőbaloldali marxizmus és kritikai elmélet ugyanolyan fajelmélettel áll elő, mint a szélsőjobboldali, „nemzeti>szocialista<” kistestvéreik. Míg a woke fajelmélete (Critical Race Theory) materialista, addig a szélsőjobboldal fajelmélete okkult-ezoterikus alapú, árja-nemárja ellentétű. Az érem két oldala. Vörös bolsevizmus és zöld bolsevizmus. Utóbbit a Horthy-korszakban vonatkoztatták a nyilasokra. Míg a mai kritikai elmélet a kulturális struktúrákat, kulturális kereteket akarja lerombolni az intézményeken keresztül, addig a totalitárius vörös és zöld bolsevizmus nyílt, erőszakos diktatúrát alkalmazott. Csöbörből vödörbe. 22-es csapdája…
EPILÓGUS
Keresztyének vs. ateisták. Europid fehér bőrűek vs. színes bőrűek. Szexuális kisebbségek vs. heteroszexuálisok. Férfiak vs. nők. Vallás vs. szexus. A sor a végtelenségig variálható. Arról nem beszélve, hogy a kritikai elmélet marxi alapjai ötvözik a freudi tudatalatti ösztönelméletet. Nem véletlenül kap olyan hangsúlyos szerepet a kritikai elméletben, és a kultúrában, tehát a médián, a filmeken, a könyveken, ill. a zenén keresztül a szexualitás! A következő cikkekben ennek a filozófiának a kiötlőiről lesz szó úgy, mint Antonio Gramsciról, Herbert Marcuse-ról, Michel Foucault-ról, s ha belefér, további személyekről.
(Folytatjuk)
Megjegyzés: Azt a fals állítást, miszerint a „kulturális marxizmus” fogalma egy szélsőjobboldali összeesküvés-elmélet, hitelesen cáfolja Dr. Lee Jussim szociálpszichológus egy angol nyelvű cikkében. (ITT)
