Az ajándékok az ember életében fontos szerepet játszanak. Az ajándék mindenkinek örömet okoz. Bár ismerjük – és én is igaznak tartom – a mondást, jobb adni, mint kapni, az kétségtelen, hogy mind az ajándékot adó, mind az azt elfogadó számára az aktus a boldogság érzését váltja ki.
A keresztyénség legnagyobb ünnepein, Karácsonykor, Húsvétkor és Pünkösd alkalmával mi emberek Istentől olyan ajándékokat kapunk, amelyek nagysága, jelentősége, mindennapi életünkre gyakorolt hatása nem mérhető össze az emberek egymás között adott, legtöbbször tárgyiasult, vagy pénzben testet öltő ajándékaival.
Karácsonykor a megszületett kisded, a Megváltó a legnagyobb ajándék minden hívő ember számára és nem a karácsonyfa alá, köré tett sok ajándék. Aki ennek tudatában készül erre az ünnepre, annak – anyagi helyzetétől függetlenül – gazdag Karácsonya lesz.
Húsvét alkalmával nem egy, hanem két nagy ajándékot kapunk. Nagypénteken – Krisztus kereszthalála árán, drágán – a bűneinktől való szabadulás lehetőségét kapjuk, ha ezt őszinte bűnbánattal, hittel kérjük. Harmadnapon, Húsvét vasárnap reggelén pedig a feltámadott Krisztus tér vissza közénk, hogy velünk maradjon, vezessen minket földi életünk mindennapjain, hirdetve azt, hogy Általa számunkra is van feltámadás, újjászületés.
Pünkösd ünnepén a Szentlelket kapjuk ajándékba. Ez az ajándék a hétköznapi ember számára kevésbé megfogható, mint egy újszülöttként Földre jött, emberformát öltött istenség, akit azután földi élete delején szörnyű halállal kivégeznek , és aki – ahogyan ígérte – feltámadt. A Szentlélek a Mennyből ránk szálló olyan ajándék, amely elengedhetetlen kellék, eszköz ahhoz, hogy mindennapi életünket keresztyénként éljük meg.
A pünkösdi ajándékot, a Szentlelket, János evangélista Vigasztalónak is nevezi (Jn 16,7). Mert valóban az, vigaszt nyújt számunkra mindig. A zsoltáros így örvendezik: “Istenünk, ha kiárasztod lelkedet, élet támad, halleluja! Új teremtés jön létre, megújul a földkerekség, halleluja!” (Zsolt 104,10 ). A Szentlélek keres minket, mi is keressük Őt. Imádkozzunk, hogy töltse be életünket. Számos könyvbemutatóm mindegyike előtt egy rövid imában kértem Istent, adja áldását az előadásomra. Adja Szentlelkét, hogy olyan szavakat, mondatokat mondjak, melyek nem taszítják, hanem Isten ügyéhez közelebb viszik a hallgatóságot. A pünkösdi ajándékot mindig megkaptam.
