Ha Amerikáról beszélünk, akkor három nagy földrajzi egységet értünk, Észak-, Közép-, és Dél-Amerikát. Az amerikai földrész ma a legnagyobb keresztyén kontinens. A 2011-es statisztikai adatok szerint itt élt a magukat valamelyik keresztyén felekezethez tartozó emberek 36,8%-a. A vallási élet, a keresztyénség helyzete szempontjából nem jelentéktelen különbségek vannak ezen három földrajzi térségben, nemcsak a felekezeti hovatartozás tekintetében, hanem – bár erre majd a sorozat későbbi írásában térek ki – abban is, hogy a legerősebb keresztyénüldözést mutató országok közé az ezt monitorozó szervezet egy közép-amerikai és egy dél-amerikai országot is besorolt.
Az amerikai kontinens nemcsak a legnagyobb keresztyén kontinens, hanem a kontinens országai nagy részében meghatározó többségben vannak a keresztyének. A kontinensen Észak Amerikában a római katolikusok kisebbségben vannak, míg Közép- és Dél-Amerikában nagy többségben. Ez volt a helyzet egészen a 20. század utolsó harmadáig. Az elmúlt évtizedekben azonban – a katolikusok rovására – kezdett megváltozni Közép-, és Dél-Amerika vallási térképe. Ezzel együtt a katolikusok ezekben az országokban még mindig többségben vannak.
Kezdjük most a keresztyénség helyzetének bemutatását északon. Észak-Amerika Kanadát és az Egyesült Államokat jelenti. Kanadában a 2011-es népszámlálás alkalmával a lakosság 67%-a vallotta magát valamelyik keresztyén felekezethez tartozónak, 24%-a mondta, hogy vallástalan és 8-9% más világvallás követőjeként jelölte magát. Az iszlám hívők akkor 3% felett voltak valamivel. Azóta a keresztyének száma lényegében változatlan maradt, a lakosságon belüli arányuk viszont csökkent. Ez azért alakult így, mert a vallási kötődéssel nem rendelkezők, de az iszlám vallásúak is nagy számban vándoroltak be az országba. Kanadában egészen az 1950-es évek elejéig a protestánsok voltak jelentős többségben. Azóta – a külső bevándorlás következtében–az ország lakossága megnégyszereződött, és közben a felekezeti arányok is megváltoztak, a római katolikusok javára. Az egykori abszolút protestáns többség mára már 25% alá olvadt. Jelentősen nőtt a vallástalanok aránya is. A katolikusok fele él a francofon Québec tartományban. Kanadában a katolikus egyház az európaihoz hasonló problémákkal küzd: paphiány, üres templomok és bizalomvesztés. Ez utóbbi elsősorban a nyilvánosságra került pedofil ügyek miatt.
Az Egyesült Államok papíron a világ legvallásosabb országa, az adminisztratív, tehát megkeresztelt keresztyének száma 2010-ben 247 milliót tett ki. Míg Európában a második világháború után, de különösen az 1970-es évektől kezdődően, felgyorsult az elvilágiasodás, “magyarul” a szekularizáció folyamata, addig az USA-t ez sokáig érintetlenül hagyta. Ma már azonban ebben az államalakulatban is felgyorsult az elvilágiasodás. 1970-ben az USA lakosainak 70%-a vallotta magát protestánsnak. Mára ez az arány 50% körülire csökkent, de még ez is 160-170 millió hívőt jelent. A katolikusok aránya 20-23% között van, számszerűen ez 60-70 millió hívőt jelent.
A pedofil ügyek okozta hitelvesztésen és a hívek elpártolásán túl a botrányok anyagilag is nagyon megterhelték a katolikus egyházat, hiszen csak az USA-ban a pedofil esetekben hozott bírósági ítéletek után 2,6 milliárd dollár kártérítést kellett fizetniük az érintett családok számára. Ezek miatt az ügyek miatt több száz papot távolítottak el a szolgálatból. A leírtak mellett az USA-ban a katolikus egyház helyzete más északon és más délen. Északon – ahol az “eredeti” amerikaiakon kívül az ír, a lengyel, az olasz, a német és a magyar bevándorlók többsége él – az egyházak visszaszorulását, zsugorodását tapasztaljuk. Ezzel szemben délen – nagymértékben az ide betelepülő latin-amerikaiaknak köszönhetően – a katolikus egyház híveinek száma növekszik. Az USA-ban a vallásos zsidók száma 6-7 millió között van, ez 2% a lakosságon belül. Különleges jelenség az USA-ban a mormon vallású közösség, melynek létszámát ugyancsak 6-7 millió közé teszik.
Az Open Doors korábbi híradása szerint az Egyesült Államokban sok keresztyén tette/teszi fel a kérdést magának: Miért nem jött több szíriai keresztyén az USA-ba a háború és az üldöztetés elől? Az illetékes állami hivatal adatai szerint ugyanis2011 óta a Szíriából befogadott bevándorlók több mint 97%-a (2098 fő) muszlim volt és csak kevesebb, mint 3%-a (53 fő) keresztyén. Erről a kérdésről komoly vita bontakozott ki, a mai napig komoly eredmény nélkül.
Az USA-ban a vallási-felekezeti hovatartozás mindig is valamiféle politikai elkötelezettséget is jelentett. A republikánusok 51%-a nagyon vallásosnak mondja magát, míg a demokratáknál ez az arány 33%. Az amerikai elnökök közül 11-11-et adtak a reformátusok és az anglikánok, 4-4-et az unitáriusok, a baptisták és a metodisták. A mostani elnök katolikusnak mondja magát. Előtte csak John Fitzgerald Kennedy volt római katolikus.
Közép-Amerika legnagyobb országa Mexico. Az egész térség, benne ez az ország is, sokáig a római katolicizmus fellegvára volt. 1970-ben a térség országaiban a római katolikusok aránya a lakosságra vetítve 92% volt. Akkor a protestánsok részaránya még csak 4% volt. A 2014-es statisztika szerint a római katolikusok részaránya 69%-ra csökkent, a protestánsoké 19%-ra nőtt és megjelentek már a vallástalanok a maguk 8%-os részesedésével. A térségben a keresztények számszerűen kimagaslóan a legtöbben Mexicoban vannak, 2015-ben 114 millióan, ezzel a világ “legkeresztényibb” országai közül a harmadik helyen vannak és az előrejelzések szerint 2060-ban is megőrzik ezt az előkelő helyüket, amikor a keresztyének száma ebben az országban 174 millióra nő. Mexico a 20. század első harmadában a francia egyházellenes erők által kirobbantott vallási elégedetlenségi mozgalmat szenvedte el. Ez azonban már a régmúlt. Mexico ma a katolicizmus egyik erős bástyája.
A Mexicon kívüli többi közép-amerikai országban a protestánsok aránya jellemzően 40% körül van, Costa Rica a kivétel, ahol a lakosság 25%-a protestáns.
Dél-Amerika országai alapvetően római katolikus többségűek, azzal együtt, hogy az utóbbi évtizedekben a protestánsok aránya jelentősen növekedett. Az egyes országok élén nem ritkán vagy fanatikus, vallástalan világi elnökök, vagy bigottan vallásos vezetők álltak. A térség országaiban nem egyforma mértékben ugyan, de jelentős az egyházak befolyása a mindennapok politikai eseményeibe. Például Chilében a katolikus egyház támogatta a Pinochet-rendszer ellen fellépő mozgalmakat. Különös, hogy egyre növekvő népszerűségnek örvend apünkösdista egyház, amely több országban az uralkodó politikai elit hangos kritikusa.
A legnagyobb népességű dél-amerikai országokban jelentős keresztyén többség van. Közöttük Brazília a világ második “legkeresztyénibb” országa, ahol a magát keresztyénnek vallók száma 2015-ben 180 millió volt. Ez a szám a statisztikusok szerint a jövőben szerényen növekedni fog. Dél- Amerikában ma a katolikus egyház magját a városi elitek adják. A katolikus elemi- közép iskolák és egyetemek minden országban a legjobb oktatási intézmények közé tartoznak. A városokban a díszes misék- istentiszteletek ma a politikai folklór fontos részei. Minden jel szerint Dél-Amerika továbbra is a római katolicizmus egyik fellegvára marad.
