Lehet, hogy sokan talán nem tudják, hogy a világszerte tapasztalt és ma is tapasztalható keresztyénüldözés nyomon követésére, monitorozására, elemzésére komoly szervezetek jöttek létre. Ezek közül kettőt itt megemlítek, a jelentősebb szervezet munkáját pedig részletesen bemutatom. Teszem ezt azért ebben a cikkben, mert ez a két szervezet kizárólag az Európán kívüli világban kutatja a keresztyénüldözés jelenségeit. Azt mondják ugyanis, hogy Európában és Észak-Amerikában nincs keresztyénüldözés. Ez persze – a sorozat következő részében látni fogjuk – nem így van. Üldözés, keresztyénellenesség ezekben a földrajzi régiókban is van, csak a módszerek mások.
A keresztyénüldözést több évtizede monitorozó, világszerte hálózattal rendelkező, legjelentősebb szervezet az Open Doors. A holland alapítású, de az USA-ból (Kalifornia) működő nonprofit szervezet működésének alapja bibliai ige: “Íme nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be” (Jel 3,8). A másik ilyen, némileg fiatalabb és bécsi székhelyű, szervezet a Christen in Not, mely szűkebb értelemben, de mégis kutatja, gyűjti és a nyilvánosság elé tárja az egyes országokban megtörtént keresztyénüldözési eseteket.
Az Európán és Észak-Amerikán kívüli világ keresztyénüldözési helyzetének jelenlegi állapotát alapvetően az Open Doors 2021-es jelentése alapján mutatom be, saját megjegyzéseimmel kiegészítve. Mielőtt ezt megtenném, néhány mondattal bemutatom az Open Doors működését és a keresztyénüldözési ország sorrend évenkénti felállításához használt módszertant.
Ez a szervezet az alapításakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy keresztyén kiadványokat terjeszt az akkori kommunista blokk országaiban, Közép-Kelet- Európától Távol-Keletig (Kína, Korea, Vietnam) bezárólag. Sok látványos akció keretében, a helyi nyelvekre lefordított sok millió Bibliát és egyéb kiadványokat juttattak el ezekbe az országokba.
Az ismert világpolitikai változások, a kommunista birodalom szétesése után az Open Doors a keresztyénüldözés figyelését tette meg legfőbb feladatának. Ezt a munkát a világ 40 országában létrehozott irodái, és a világ további 50 országában – rejtetten – dolgozó, százezres nagyságú, önkéntes munkatársai végzik. A szervezet évente kiadott, és kiad ma is, egy un. “World Watch List”-et (WWL), amely a keresztyénüldözés erőssége szempontjából rangsorolja az országokat. Minden évben az 50, a keresztyénüldözés szempontjából legrosszabb, országot rangsorolják. A sorrend elkészítésének módszertani alapjait 1980 és 1990 között dolgozták ki, de azóta is, évről-évre finomítanak rajta. Úgy tartják, hogy a mára kialakított rendszer megbízható, objektív, átlátható és tudományos igényű.
A pontozásos rendszer fő elemeit a keresztyénüldözésről írott könyvemben részletesen bemutattam. Itt csak azt említem meg, hogy az egyes országokban a társadalmi élet különböző szintjein – egyéni-magánélet, családi élet, közösségi szint, egyházi szint, nemzeti szint – tapasztalható keresztyénüldözést figyelik meg és minden szintet pontoznak. Az összes pont elvileg 100 lehet. A legdurvább keresztyénüldözést mutató országok pontszáma magasabb, az enyhébb keresztyénüldözésű országoké alacsonyabb, így a rangsorban hátrébb vannak. A rangsor évről-évre változik, egyes országok előbbre kerülnek, mások hátrább.
Az Open Doors által évente közreadott keresztyénüldözési ország sorrend azt mutatja, hogy a keresztyének helyzete a szervezet által rangsorolt 50 országban – a világtendenciához hasonlóan – drámaian romlott. Ez az 50 ország az Európán kívüli terület kulcs országai a keresztyénüldözés szempontjából.
Nézzük meg most, hogy a 2021-es ország sorrend mit mutat?
Az igen terjedelmes jelentésből az derül ki, hogy a keresztyénüldözés az egész világon, azon belül a rangsorolt 50 országban, tovább erősödött. 2020-ban minden korábbi évben tapasztaltnál több keresztyént öltek meg hitéért. Nigériában ölték meg a legtöbbet, és a tíz legtöbb keresztyén gyilkosságot elkövető ország közül nyolc afrikai ország. A jelentés szerint viszont csökkent a templomok, imaházak és egyházi intézmények elleni támadások száma, az előző évihez képest. 2020-ban naponta “csak” 12 templomot támadtak meg, gyújtottak fel.
Az éves jelentés azt is hangsúlyozza, hogy az 50 ország nagy részében a világjárvány tovább rontotta a keresztyének helyzetét, például úgy is, hogy a segélyek elosztásából őket kizárták. Az üldözési ranglista első helyén már 20 éve Észak-Korea áll, a második Afganisztán, harmadik Szomália, azután Líbia és Pakisztán következik. A 6-10 helyeken – ebben a sorrendben – Eritrea, Jemen, Irán, Nigéria és India szerepelnek.
A 2021-es keresztyénüldözési ország rangsorban 34 ország iszlám, vagy iszlám többségű, 10 keresztyén többségű ország, 4 buddhista, 2 hindu vallású. Ha az 50 ország földrajzi megoszlását nézzük, akkor azt látjuk, hogy 19 ország afrikai, 14 ázsiai, 10 közép-keleti, 5 közép-ázsiai, és két latin-amerikai ország. Az 50 országban közel 650 millió keresztyén él, közülük – a jelentés szerint – 340 millió (szerintem legalább 400 millió) nagyon erősen üldözött.
A top 10 ország listájával kapcsolatban igen komoly kifogásaim, illetve megjegyzéseim vannak:
1. Korábban sem értettem, ma sem, hogy Észak-Korea miért van folyamatosan az első helyen, Szomália pedig váltakozva a 2. vagy (mint most) a 3. helyen. A kommunista Koreában kb. 300 ezer keresztyén él, nagy elnyomásban, sokan közülük munkatáborokba zárva. Azonban viszonylag keveset ölnek meg. Szomáliában és Afganisztánban mindössze néhány száz keresztyén él, többnyire iszlám hitről áttértek.
2. Nigéria korábban még az első tízben sem volt, 2020-ban sikerült a 9. helyre tenni. Pedig, Nigériában él a legtöbb keresztyén Afrikában, számukat 90-95 millió közé teszik. Ebben az országban követik el messze a legtöbb keresztyén gyilkosságot, sokszor elevenen égetik el őket. Ez már a holokauszt tovább fejlesztett változata. (Egyébként az elevenen elégetésre vannak példák – konkrét helyszínnel, időponttal – Pakisztánból, Szaud Arábiából, Nigerből meg máshonnan is. Jan Proser Izrael ENSZ nagykövete mondta: A 21. század zsidói a keresztyének. De visszatérve Nigériára: Szerintem ennek az országnak az üldözési rangsor első helyén kéne szerepelnie, hiszen mégis csak az emberi élet a legdrágább, amit – hitükért – itt vesztenek el a legtöbben.
3. Aki évenként figyeli az Open Doors ország sorrendjét, annak feltűnik, hogy India, ez a kontinensnyi, hindu többségű – vallású ország évről-évre egyre nagyobb ugrásokkal előbbre kerül az üldözési rangsorban. Néhány éve az ország még a 20-30. hely valamelyikén volt, 2020-ban már a top 10-ben. A kb. 30 millió keresztyént keményen üldözik, nem válogatva a kegyetlen módszerek között.
Az ország sorrendben a top 10-en kívüli országok közül négyre hívnám fel külön a figyelmet: A listán 15. Maldív Szigetekre, melyet a pénzesebb magyar turisták még a világjárvány alatt is buzgón látogattak. Ezt a kis országot 300 évvel ezelőtt keresztyének lakták, ma pedig az egyetlen ország a világon, ahol az állampolgárság megadásához az iszlám vallás és a Korán tanításából letett sikeres vizsga kell. A kisszámú keresztyént keményen üldözik. Nem sokkal hátrébb a 17. Kína található. Indiához hasonlóan ez a hatalmas ország is évről-évre előbbre kerül az üldözési rangsorban. Az állami szintű erős üldözés ellenére az országban a keresztyének (katolikusok, protestánsok is) száma növekszik. Ma a Krisztus követők számát 140-150 millió közé teszik. Ázsia harmadik kommunista országa a 110 milliós Vietnám a 19. helyet foglakja el. A lakosság 10%-a keresztyén, csaknem teljesen katolikusok, akiket hatóságilag üldöznek. Az Európai Unióhoz közeledni törekvő (?) Törökország 25. az üldözési rangsorban. Ez az ország talán az összes közül a legtervezettebben szorította vissza, nyomta el, üldözte a keresztyéneket az elmúlt 100 évben. Sikeresen. Ma a néhány százaléknyi maradvány szenved a kormányzati szintre emelt üldözéstől, mely ellen senki nem emeli fel szavát.
Az üldözési rangsor 37. helyén Mexikó található. Ennek a katolikus országnak a listára kerülésével nem igazán tudok egyetérteni, mert a papokat, egyházi embereket a kábítószer maffia gyilkoltatja meg, nem a hitük miatt, hanem azért, mert a szószékről is arra szólítják fel a híveket, hogy ne dohányozzanak és ne fogyasszanak kábítószert. Ez pedig rontja az üzletet.
Röviden írnék még a dél-kelet-ázsiai buddhista többségű országokról, melyek közül Mianmar a 18, Malajzia a 46., Sri Lanka pedig most kikerült az 50-es listából. Ezekben az országokban a keresztyének elleni akciókban a hatóságokkal sok esetben a szerzetesek is együttműködnek.
Amikor az Európán kívüli területeken a keresztyénüldözés helyzetét elemezzük, természetesen az Open Doors ötvenes ország csoportja a legfontosabb, de ez nem jelenti azt, hogy más országban nincs keresztyénüldözés. Van, de enyhébb formában.
Azt gondolom, hogy az Open Doors 2021-es jelentését minél több politikusnak, egyházi vezetőnek el kellene olvasnia. Ha nem lenne idejük a terjedelmes jelentés elolvasására, legalább az összefoglalót ismerniük kellene.
