Ez az ország az Európai Unió központi állama, fővárosát Brüsszelt az Unió fővárosának is mondják.
Ennek fényében különösen aggasztóak azok a fejlemények, amelyekből itt néhányat bemutatok, amelyek mind arra mutatnak, hogy a hagyományos Belgium egyre nagyobb sebességgel halad az önfelszámolás állapota felé. Az előző cikkben azt írtam, hogy azoknak az államoknak a migrációs helyzetét mutatom be, amelyek – szerintem – a legközelebb állnak a nemzethalál állapotához.
Nos, be kell vallanom, hogy Belgiumra a nemzetállam kifejezés Európában a legkevésbé igaz, sőt nem is helytálló. Az országot ugyanis nem a belgák, hanem – a Hollandia felöli oldalon – a flamandok, a Franciaország felöli oldalon pedig a vallonok lakják, és egy kisebb régióban jelentős számban élnek németek is. Egy nemzetet az esetek túlnyomó többségében a nyelve is jellemez. Nincs belga nemzeti nyelv. A hivatalos nyelv a flamand és a francia, valamint regionális nyelvként a németet tartják nyilván.
Amikor – bizony már több, mint 30 évvel ezelőtt – öt évet Hollandiában dolgoztam, sokat jártunk át Belgiumba, meglátogattuk nemcsak Brüsszelt, hanem más, nagyon szép belga várost is. Azóta sok minden megváltozott, nem az ország előnyére. Lássunk most szemelvényeket a jelenlegi belga állapotokról.
Alain Destexhe belga szenátorról nem mondható el, hogy jobboldali politikus, vagy gondolkodó lenne. A Liberális Párt szenátora előbb hosszú interjút adott a Le Figarónak, majd a Hír TV-ben is hosszan beszélt a belga állapotokról. A szenátor a magyar TV-ben arról beszélt, hogy a migráció miatt Belgium darabokra eshet szét. Hozzátette azt, hogy az uniós polgárok a migrációt tartják a legnagyobb fenyegetésnek. (Ennek szerintem ellentmond a Friedrich Ebert Stiftung részére készített – előző cikkben már bemutatott – tanulmány, amely szerint Belgiumban a lakosság 82%-a (!) egyetért a migrációval, de legalább is nem utasítja el azt.)
A szenátor a migrációs helyzetről könyvet is írt. A Hír TV-ben is megerősítette azt, hogy a Belgiumban kialakult helyzetért Belgium volt miniszterelnökét – aki ma az Európa Parlament liberális frakciójának vezetője – Guy Ferhofstadt-ot teszi felelőssé, akinek a kormányzása idején a migrációval kapcsolatos laza, megengedő szabályokat megalkották. A szenátor szerint az ország lakossága 10 év alatt egy millióval nőtt, a növekmény teljes egészében migrációból származott.
De, ha a fővárost, Brüsszelt nézzük, akkor már a lakosság több, mint fele, pontosabban 54%-a migrációs hátterű, tehát az őshonos belgák a saját fővárosukban már kisebbségbe szorultak.Brüsszelben az általános iskolába járó gyerekek 48%-a (!) iszlám oktatásra jelentkezett. A szenátor szerint Brüsszel etnikai összetételének megváltoztatására a baloldali pártok tudatosan törekednek.
Az előzőek következményeként a lakosság jelentős részének kicserélődésével a főváros el is szegényedett. A nagy bevándoroltatás előtt Brüsszel még a leggazdagabb tartomány volt Belgiumban, ma pedig a legszegényebbek közé tartozik. A belga liberális politikus szerint az integráció elbukott, például zárt marokkói, török és más közösségek alakultak ki, amelyekben nem fogadják el a nemek közötti egyenlőséget, nem utasítják el az antiszemitizmust, és a vallási törvényeiket a belga jog fölé helyezik.
Szerinte a flamandoknak ebből előbb-utóbb elegük lesz, és ezért kiválnak majd Belgiumból, amely így Flandriára, Vallóniára és az Európai Unió fővárosára, az immár muszlim többségű Brüsszelre, esik szét
2019 tavaszán. egy, a flamand televízió által készített, videót mutattak be, amelyben migráns szülők támadtak meg egy iskolát vélt és ráadásul hamis állítások miatt. A szülők azzal vádolták az iskolát, hogy ott megerőszakoltak egy négyéves kislányt, amit az ügyészségi vizsgálat minden kétséget kizáróan megcáfolt. Ez az iskola sem integrált, hanem egy szegregált, kizárólag migránsok gyerekei által látogatott intézmény. Ma egyébként a brüsszeli iskolák egyharmada ilyen szegregált iskola.
Ma négy nagy brüsszeli kerületben számottevően többségi a migránsok jelenléte. A negatív világhírnévre szert tett Molenbeek-ben – az évtizedek óta szocialista városvezetésnek köszönhetően – a migránsok döntően túlnyomó többségben vannak.
Egy kiszivárgott bizalmas jelentés arról szólt, hogy ebben a kerületben 51 olyan szervezet működik , amely kapcsolatban állhat szélsőséges dzsihadistákkal, vagy éppen maga próbál merényleteket szervezni.
Ezt a kerületet már régóta az európai dzsihadisták fővárosának tartják. Anderlechtben még “csak” a lakosság egyharmadát teszik ki a migránsok, Sarchbeek-ben, ahol az előbb említett iskolatámadást a flamand televízió forgatta, már a migránsok bő többségben vannak. Ennek a városnak a Forest nevű negyedét, pontosabban a déli fekvésű kerületeit, az itt lakó belgák lakonikusan kis Marokkónak nevezik.
Az említett migráns negyedekben már nincs keveredés a belgákkal , ezeken a helyeken már valódi párhuzamos társadalom alakult ki. Ez azt is jelenti, hogy vasárnap minden üzlet , fodrászok, más szolgáltatók nyitva vannak, és akkor is, amikor belga nemzeti ünnep, vagy húsvét hétfő, karácsony, stb. van. A migráns negyedekben alig van kevert iskola, többségük tisztán migránsgyerekeket tanít, tehát szegregált.
Egy átlag belga iskolában még a kilencvenes évek elején is megünnepelték a karácsonyt, a tanmenetben akkor még választani lehetett a vallás és az etika oktatás között. Mára a helyzet teljesen megváltozott: Ma tilos karácsonyi ünnepséget tartani és nincs vallásoktatás sem, mert ez sértené az iskolába járó muzulmánokat. Az iskolai rendezvényeket pedig a muzulmánok böjti időszakához, a ramadánhoz igazítják, a keresztyén ünnepeket azonban figyelembe sem veszik.
Ha valaki igazán kíváncsi arra, hogyan is néz ki egy bevándoroltató ország migráns fővárosa, akkor elsőként Brüsszelbe kell ellátogatnia. Belgium fővárosa mára szinte teljesen elvált az ország többi részétől. A város átalakulása – mely folyamatot a városvezetés és a hatóságok teljes nyugalommal figyeltek – nem egyenletesen történt. Így jöttek létre a bevándorló negyedek, élesen elkülönülve a többi városrésztől.
Brüsszelben a bevándoroltatást támogató pártok nagyon erősek, a városban a különböző választásokon igen jól szerepelnek – ezek a baloldali, liberális és zöld pártok – , míg a jobboldali pártok gyakorlatilag súlytalanok. Az uralkodó pártokat az egyre romló bűnözési statisztika sem zavarja. Nemrég látott napvilágot, hogy a brüsszeli zsebtolvajok 95%-a külföldi, ezen belül pedig többségben vannak “az EU-n kívüli államok” polgárai. A bűnözés melegágyai a migráns negyedek és a gettó táborok. Ez utóbbiak esetenként alakulnak ki a pályaudvarok környékén és a nagyobb parkokban. Ezeket a helyeket – ahol többségében többségében életerős fiatal férfiak tanyáznak – a hatóságok nagy ívben elkerülik, meg sem próbálják felderíteni, hogy kik tartózkodnak ott legálisan vagy illegálisan.
Így fest az Európai Unió fővárosa és Belgium más városai is. A felszámolási folyamat megállíthatatlan.
